Tolhopf: Stellarium

Johann Tolhopf (más írásmóddal Tolhopff vagy Dolhopff, ?–1503)[1] német költő és asztrológus-csillagász 1480-ban járt Magyarországon és ajánlotta Hunyadi Mátyás királynak (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) Stellarium című művét.[2] Érdemei elismeréseként egy 1480. október 20-án Zágrábban kelt oklevélben nemességet kapott Mátyástól.[3]

Bár egy 1481. február 21-i vatikáni forrás Mátyás király asztrológusának/csillagászának nevezi (Mathiae regis Hungariae astrologus),[4] Tolhopf nem maradt Magyarországon, 1485-ben már Rómában találjuk.[5] (Feltehetőleg anyagi támogatást remélt a magyar királytól, amit nem kapott meg – erre utal Mátyásnak a második jegyzetben említett levele, ahol Tolhopf fizetésének további folyósítását kéri a lipcsei egyetemtől, illetve az a tény, hogy nem javadalommal, hanem nemességgel jutalmazta.)

A kézirat valójában a Tolhopf által megalkotott, stellarium nevű csillagászati műszerhez készült segédkönyv, amely a bolygók pozíciójának meghatározását tette lehetővé.[6] (Maga a műszer nem maradt ránk.) A szöveg Tolhopf egy korábbi munkáján alapul, melyet De motibus celestium mobilium címmel 1475-ben Rómában prezentált IV. Sixtus pápának (ur. 1471–1484).[7]

A kézirat díszítése, amely jórészt a milánói Francesco da Castello műve, stiláris egységet alkot a Ptolemaiosz- és a Trapezuntiosz-corvináéval.[9]

A Stellarium egy unikális kézirat. Teljes szövegkiadása vagy fordítása nincs, csak kivonatok jelentek meg belőle.[10] (Veszprémy Márton)

Az alábbi adatlap forrása a kézirat részletes leírása: ZSUPÁN, Edina, “Beschreibung der Corvinen der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel”, in ZSUPÁN, Edina, Hrsg., unter Mitarbeit von HEITZMANN, Christian, Corvina Augusta. Die Handschriften des Königs Matthias Corvinus in der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. Ex Bibliotheca Corviniana. Supplementum Corvinianum 3. (Budapest: Bibliotheca Nationalis Hungariae, 2004.), 27–121., 60–71.

 

[1] Születési éve nem ismert (epitaphiumából sem derül ki). CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára, „Tolhopff János, Mátyás király csillagásza”, Magyar Könyvszemle 100. (1984) 1–2. sz., 333–340., 336., 14. jegyzet., CSAPODI-GÁRDONYI, Klára, „Die Wolfenbütteler Tolhopff-Corvine. Der Hofastronom Johannes Tolhopff und seine Handschrift für den ungarischen König Matthias Corvinus”, in MILDE, Wolfgang, SCHUDER, Werner, Hrsg., De captu lectoris. Wirkung des Buches im 15. und 16. Jahrhundert dargestellt an ausgewählten Handschriften und Drucken (Berlin ; New York: Walter de Gruyter, 1988), 87–104., 92., SCHÖNER, Christoph, Mathematik und Astronomie an der Universität Ingolstadt im 15. und 16. Jahrhundert (Berlin: Duncker und Humblot, 1994.) 177., 75. jegyzet. Születését egyetemi tanulmányai kezdetéből visszaszámolva 1450 körülre szokták tenni. CSAPODINÉ GÁRDONYI, „Tolhopff” 334., CSAPODI-GÁRDONYI, „Die Wolfenbütteler Tolhopff-Corvine” 89., ARNOLD, Klaus, „Vates Herculeus. Beiträge zur Biographie des Humanisten Janus Tolophus”, in FÜSSEL, Stephan, KNAPE, Joachim, Hrsg., Poesis et pictura. Studien zum Verhältnis von Text und Bild in Handschriften und alten Drucken. Festschrift für Dieter Wuttke zum 60. Geburtstag (Baden-Baden: Koerner, 1989), 131–155., 134., SCHÖNER, „Mathematik” 117., 75. jegyzet., WIGGER, Uta, „Zwei Kemnather Bürger an einer Zeitenwende”, in: NEUBAUER, Michael, Hrsg., Kemnath. 1000 Jahre … und mehr (Pressath: Bodner, 2008), 181–188., 183., ORBÁN Áron, „Johannes Tolhopf mitológiai-asztrológiai önreprezentációja”, in KASZA Péter, KISS Farkas Gábor, MOLNÁR Dávid, szerk., Scientiarum miscellanea. Latin nyelvű tudományos irodalom Magyarországon a 15–18. században. Convivia neolatina Hungarica 2. (Szeged: Lazi, 2017.), 75–84., 75.

[2] Mátyás 1480. május 3-án kelt leveléből tudjuk, hogy Tolhopf ekkor már Budán volt (levelében az uralkodó kérte a lipcsei egyetemet, hogy továbbra is folyósítsák Tolhopf fizetését). CSAPODINÉ GÁRDONYI, „Tolhopff” 335. A Stellarium csillagászati példái 1480. május 6-ra vannak kiszámítva. CSAPODI-GÁRDONYI, „Die Wolfenbütteler Tolhopff-Corvine” 94.

[3] Csak 1618-ban készült másolata maradt fenn: DL 108112 Kiadása: AVAR Anton, szerk., A Hunyadiak címereslevelei, 1447–1489 ([Budapest]: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 2018[!2019]), 202–209. (A leírást készítette: Kálmán Dávid.) A címereslevél szimbolikáját Orbán Áron elemezte érdekfeszítő tanulmányában. ORBÁN, „Johannes Tolhopf ”.

[4] SCHÖNER, „Mathematik” 173., 52. jegyzet.

[5]  THORNDIKE, Lynn, A History of Magic and Experimental Science, I–VIII. (London: Macmillan, New York, NY: Columbia University Press, 1923–1958) V. 406–407., 6. jegyzet., SCHÖNER, „Mathematik” 175.

[6] Részletesen lásd: STANGLER, Gottfried [et al.], Red., Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458–1541, Katalog des NÖ Landesmuseums, N.F. 118. (Wien: [Amt der Niederösterreichischen Landesregierung], 1982), 341–342., ZSOLDOS Endre, ZSUPÁN Edina, „Stellarium – egy csillagászati kódex Mátyás könyvtárában”. Orpheus noster 5. (2013) 4. sz., 64–87., ZSOLDOS, Endre, „The Stellarium of Johannes Tolhopff”, in ZSUPÁN, Edina, Hrsg., unter Mitarbeit von HEITZMANN, Christian, Corvina Augusta. Die Handschriften des Königs Matthias Corvinus in der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. Ex Bibliotheca Corviniana. Supplementum Corvinianum 3. (Budapest: Bibliotheca Nationalis Hungariae, 2004.), 213–222., EKLER, Péter, ZSOLDOS, Endre, Astronomie in der Zeit von König Matthias. Johannes Regiomontanus in Ungarn, 1467–1471. Csillagászat Mátyás király korában. Johannes Regiomontanus Magyarországon, 1467–1471 (Budapest: MNL, cop. 2020) 62.

[7] CSAPODI-GÁRDONYI, „Die Wolfenbütteler Tolhopff-Corvine” 89., BARLAI Katalin, BORONKAI Ágnes, „Csillagászati kódexek a Corvina könyvtárban” Meteor Csillagászati Évkönyv (1996), 192–199., 193.

[8] ZSUPÁN, Edina, “Beschreibung der Corvinen der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel”, in ZSUPÁN, Hrsg., Corvina Augusta, 27–121., 63.

[9] A Corvina könyvtár budai műhelye. [Országos Széchényi Könyvtár, 2018. november 6 – 2019. február 9.] Kiállítási kalauz. The Corvina Library and the Buda Workshop [National Széchényi Library, 6 November, 2018 – 9 February, 2019] A Guide to the Exhibition (Budapest: OSZK, 2018) 88.

[10] RUMY Károly György, „Auszüge aus den Handschriften der Corvinischen Ofner Bibliothek, die sich jetzt in der Bibliothek in Wolfenbüttel befinden, besonders in Hinsicht der Verdienste des ungarischen Königs Matthias Corvinus um die Beförderung der Wissenschaften in seinem Zeitalter”, Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur, 3, März, (1804), 162–168.; ABEL, Eugenius, Analecta nova ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia. HEGEDŰS, Stephanus, ed. (Budapest: MTA, 1903), 452–454.

ADATLAP

Jelzet: Cod. Guelf. 84.1. Aug. 2°
Ország: Németország
Város: Wolfenbüttel
Őrzési hely: Herzog August Bibliothek
Digitalizált corvina: az őrzőhelyen
Szerző: Johann Tolhopf (?–1503)
Tartalom: Stellarium
A cím magyarul: Stellarium
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: IV + 31
Levélméret: 277 × 190 mm
Írás időpontja: 1480
Illuminator: Francesco da Castello
Illuminálás helye: Buda
Illuminálás ideje: 1480-as évek
Címer: Hunyadi Mátyás (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) magyar és cseh királyi címere, a szívpajzson a Hunyadi holló
Possessor, proveniencia: a kézirat Hunyadi Mátyás király számára készült; halála után a kötet valószínűleg Corvin János (1473–1504) tulajdonába került, tőle pedig az özvegyéhez, Frangepán Beatrixhoz (1480–1510); feltehetőleg Frangepán Beatrix második férje, Brandenburgi György (1484–1543) révén került az ansbachi könyvtárba; a kötetet 1618. június 16-án ajándékozta Sophia brandenburg-ansbach-kulmbachi őrgrófné (1563–1639) az unokaöccsének, II. Ágost braunschweig-wolfenbütteli hercegnek (ur. 1635–1666), akinek valószínűleg ez volt az első corvina a birtokában (az ajándékozásról Ágost herceg kéziratos bejegyzése tanúskodik)
Kötés: eredeti bársonykötés, aranyozott metszés
Corvina nyelve: latin
A corvinában szereplő mű/vek magyar fordítása/i: nincs