Corvinarészlet az 1000 Ft-os bankjegyen

2018. március 1-től kerültek forgalomba a megújított 1000 forintos bankjegycímletek Magyarországon. (A régi, 1000 forintos bankjegyekkel 2018. október 31-ig lehet fizetni, ezt követően már csak az új címleteket lehet használni.) A bankjegyek nemcsak biztonsági elemeik tekintetében lettek korszerűbbek, hanem képi megjelenésükben is megújultak. Mind a régi, mind az új 1000 forintos bankjegyen Mátyás király (1458–1490) portréja és az uralkodóhoz köthető emblematikus képek láthatók. Köztük egy corvina díszoldalának képi elemei is.

A 2018. március 1-től került forgalomba a megújított ezer forintos bankjegy. Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A 2018. március 1-től került forgalomba a megújított ezer forintos bankjegy. Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A fény felé tartott bankjegy előoldali képének bal oldalán Mátyás király portréjának tükörképével egyező sötét-világos átmenetekből álló határozatlan kontúrú árnyalatos vízjel jelenik meg, mely a hátoldali kép jobb oldalán is látható. A korábbi bankjegy előoldalának bal felső sarkában található, jól tapintható MNB (Magyar Nemzeti Bank) feliratú, a rátekintés szögétől függően bíbor vagy olajzöld színű színváltó nyomatot az új bankjegyen felváltotta a Mátyás-portré melletti Corvin-jelkép, egy gyűrűt a csőrében tartó, szintén színváltó nyomatú holló.
A korábbi bankjegy előoldalán a vízjelmező mellett jobbra található hologramfólia átkerült az új bankjegyen a vízjelmező bal oldalára és tartalmi elemeit – az ismétlődő értékjelzést, az MNB feliratot és Magyarország címerét – váltotta fel Mátyás király portréja és a gyűrűt a csőrében tartó holló rajza.
Az új bankjegyek ún. képnyomatai tehát nem változtak a régihez képest, és megmaradt a jól kitapinthatóan érdes felületet eredményező metszetmély nyomtatásuk is.

A Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete (OSZK Cod. Lat. 281 f2r) Fotó: Török Máté
A Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete (OSZK Cod. Lat. 281. f2r) Fotó: Török Máté

A bankjegy hátoldali képén a visegrádi reneszánsz palota Hercules-kútja látható. A Hercules-kút melletti „C” iniciálé egy corvina – Georgius Trapezuntius Rhetorica című művének – részlete, amely a kódex díszoldalának rektóján található.

Az 1000 Ft-os hátoldala és a Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete (OSZK Cod. Lat. 281 f2r)
Az 1000 Ft-os hátoldala és a Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete (OSZK Cod. Lat. 281. f2r)

A bankjegy előoldalán a Mátyás király portrétól balra, a kódex díszkeretének alsó részéről származó részlet látható, mely eredeti változatában két angyal által közrefogott Mátyás-címert ábrázolt. A bankjegyen a címer helyére a Corvin-jelkép, a gyűrűt a csőrében tartó színváltó nyomatú holló került.

A Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete (OSZK Cod. Lat. 281 f2r) Fotó: Török Máté
A Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete (OSZK Cod. Lat. 281. f2r) Fotó: Török Máté

Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának egyik legbecsesebb darabja Budán készült az 1480-as években. (jelzet: Cod. Lat. 281.) Georgius Trapezuntius görög származású humanista latinra fordított művét ugyanaz a Budán működő mester és műhelye díszítette, mint a bécsi Ptolemaios-, a müncheni Aristeas- és a Wolfenbüttelben őrzött Tolhopff-corvinát. Az ismeretlen mester munkáin Franciscus de Castello Ithallico hatása érződik, aki az 1480-as évek elején Magyarországon tartózkodott, itt illuminálta Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost Breviáriumát. A Trapezuntius-corvinának eredetileg lila bársonykötése volt, a lapok élén színes festésű aranymetszés található.

A lila bársonyborítás töredékén a három karéjos díszcsat a Tapezuntius-corvina háttábláján (OSZK Cod. Lat.281) Fotó: Török Máté
A lila bársonyborítás töredékén a három karéjos díszcsat a Tapezuntius-corvina háttábláján (OSZK Cod. Lat.281.) Fotó: Török Máté

A Trapezuntius-kódex kódex egyike volt annak a négy corvinának, melyeket a 1869-ben Abdul Aziz szultán ajándékként adott vissza Ferenc József magyar királynak, aki a Szuezi-csatorna ünnepélyes átadására utazva hivatalos látogatást tett Konstantinápolyban is, s itt a látnivalók megtekintése során nagy érdeklődést mutatott Mátyás király budai könyvtárának a 16. században Konstantinápolyba került példányai iránt. A látogatás után hazautazó uralkodót Triesztben várta a szultán ajándéka. Ferenc József a corvinákat a Magyar Nemzeti Múzeum jogelődje őrzésére bízta.