A könyvtár története

Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490, uralkodott: 1458–1490) világhíres könyvtára az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csupán feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált. Mindenesetre csupán a korabeli vatikáni könyvtár múlta felül nagyságban. (Honlapunkon 235 tétel szerepel, mivel jegyzékünkbe felvettük azokat a kódexeket is, amelyekről Angela Dillon Bussi néhány évvel ezelőtt meggyőzően bizonyította, hogy azonosak lehetnek azokkal a kódexekkel, amelyek Firenzében Mátyás számára készültek, ám a király halála miatt már nem jutottak el Magyarországra, később pedig a Mediciek könyvtárába kerültek.) A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül 220 kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg 55 corvina található, közülük legtöbb – 37 tétel – a magyar nemzeti könyvtárban. (Az eddigi, általánosan elterjedt harmincötös számot a Thuróczy-krónika corvina-másodpéldánya [Inc. 1143b] növeli meg. Valamint Bonfini magyar történelmének több jelzet alatt [Cod. Lat. 434., Cod. Lat. 542.] állományba vett töredékeit egy tételnek vesszük, de két adatlapon, külön-külön közöljük.)

A humanizmus elveit és a reneszánsz fejedelmi reprezentációt egyaránt magába foglaló és visszatükröző könyvtár nem előzmények nélkül és nem előkészítetlenül jött létre a magyar király palotájában a 15. század második felében. Itália közelsége az államalapítástól kezdve meghatározó szerepet játszott a magyar kultúra fejlődésében, és ez a hatás még inkább felerősödött, amikor a nápolyi Anjou-ház tagjai foglalták el a magyar királyi trónt a 14. század elején. Hunyadi Mátyás könyvtára nem más, mint Itália évszázadok óta tartó szellemi hatásának a következménye, a folyamat betetőzése, egyfajta csúcspontja. A nápolyi király lánya, Beatrix és vele együtt az itáliai kíséret érkezése 1476-ban csupán az utolsó állomást jelentette ebben a folyamatban.

A magyarországi közvetlen előzmények közül Vitéz János könyvtárát és szellemi hatását kell kiemelni.

A modenai költő, Tribrachus verseskötete, amelyet Vitéz Jánosnak ajánlott. A címlap alján, középen Vitéz János képmása látható, körirata: Lux Pannoniae, Pannonia fénye. Bp., OSZK, Cod. Lat. 416., f. 2r, részlet
A modenai költő, Tribrachus verseskötete, amelyet Vitéz Jánosnak ajánlott. A címlap alján, középen Vitéz János képmása látható, körirata: Lux Pannoniae, Pannonia fénye. Bp., OSZK, Cod. Lat. 416., f. 2r, részlet

Vitéz János (ca. 1408–1472) szlavóniai családból származott, műveltségét minden bizonnyal már eleve meghatározta az olasz kultúrával átitatott Dalmácia közelsége. Zsigmond kancelláriáján közvetlenül ismerhette meg az itáliai kancelláriai humanizmust, de nagy hatást gyakorolhattak rá az udvarban tartózkodó tudós itáliaiak is, mindenekelőtt a híres humanista, Pier Paolo Vergerio (ca. 1369–1444). Közeli ismerősei közé tartozott Aeneas Sylvius Piccolomini (1405–1464) is, aki ekkor III. Frigyes (1415–1493) bécsi udvarában működött. Vitéz a Hunyadi család híveként pompás karriert futott be, váradi püspök majd esztergomi érsek lett. Személye számos szempontból meghatározó, mintaadó volt a magyar kulturális elit számára. Híres könyvtára igazi humanista gyűjtemény volt, ő maga filológusi, textológusi humanista tevékenységét haláláig folytatta.  A Corvina könyvtár közvetlen magyarországi előzménye Vitéz János könyvtára lehetett, példaértékét tekintve is, de fizikailag is, ugyanis a legfrissebb kutatások szerint a Corvina legkorábbi rétegét, központi magját a Vitéz könyvtárából, környezetéből származó kéziratok jelentették.

A Victorinus, későantik szerző Cicero egyik rétorikai művéhez írott kommentárját tartalmazó kódex eredetileg Vitéz János könyvtárába tartozott, a margón is az ő bejegyzései láthatók. A kódex később a Corvina Könyvtárba került. Bp., OSZK, Cod. Lat. 370., f. 1r, részlet
A Victorinus, későantik szerző Cicero egyik rétorikai művéhez írott kommentárját tartalmazó kódex eredetileg Vitéz János könyvtárába tartozott, a margón is az ő bejegyzései láthatók. A kódex később a Corvina könyvtárba került. Bp., OSZK, Cod. Lat. 370., f. 1r, részlet

Alapvető különbség azonban Vitéz János és Hunyadi Mátyás könyvtára között, hogy jóllehet a királyi gyűjtemény is – Vitéz könyvtárához hasonlóan – humanista elveken alapult, összetételét, díszítettségét messzemenően meghatározta az uralkodói reprezentáció.

Vitéz János kéziratain és a környezetében születő másolatokon kívül két másik művelt és Mátyás adminisztrációjában fontos szerepet játszó főpap, Janus Pannonius pécsi püspök és Handó György kalocsai érsek kódexeinek egy részét is integrálták az uralkodói könyvtár állományába. Handó György eddig csak forrásokból ismert könyvtárát nemrégiben Pócs Dánielnek sikerült feltárni.

Beatrix érkezése kétségtelenül döntő jelentőségű volt a királyi könyvtár létrejötte szempontjából. Az udvarban tartózkodó tudós olaszok, így például Taddeo Ugoletto (1448–1513 k.) vagy Francesco Bandini ösztönözhették a királyt egyfajta reprezentatív könyvtár kialakítására. Ennek érdekében könyvkészítő műhelyt hoztak létre a budai palotában, melynek működése már 1480 körül kimutatható. Datált címereslevelek tanúsítják, hogy a milánói miniátor, Francesco da Castello ekkor már Budán tevékenykedett. Stílusának erőteljes hatása mindvégig érzékelhető a budai műhely által készített kódexekben.

A milánói Francesco Castello egyik Budán készült főműve Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost breviáriuma volt. A képen Virágvasárnap ünnepénél Krisztus jeruzsálemi bevonulása látható. Bp., OSZK, Cod. Lat. 446., f. 169r, részlet
A milánói Francesco Castello egyik Budán készült fő műve Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost breviáriuma volt. A képen Virágvasárnap ünnepénél Krisztus jeruzsálemi bevonulása látható. Bp., OSZK, Cod. Lat. 446., f. 169r, részlet

Úgy tűnik, hogy a királyi könyvtár tudatos, szisztematikus fejlesztése az évtized végén került ismét előtérbe, amikor a magyar királyi udvar Bécs (1485) és Bécsújhely (1487) elfoglalása után többnyire Bécsben tartózkodott, és valamelyest nyugalmasabb éveket élt meg. A királyi könyvtáros és nevelő, a pármai Taddeo Ugoletto Firenzébe utazott, hogy ott megszervezze a magyar király könyvtárának Itáliából történő, átgondolt gyarapítását. Firenzében munkatársa lett a költő Naldo Naldi (1436–1513), aki amellett, hogy felügyelte a Mátyás számára zajló kódexmásolást, dicsőítő epikus művet is alkotott a születőben lévő uralkodói könyvtár számára De laudibus Augustae Bibliothecae címmel. Megfordult ekkoriban Budán egy másik neves firenzei humanista is, Bartolomeo della Fonte (1446–1513), akit Mátyás szintén a könyvtár fejlesztésével bízott meg. A legkiválóbb firenzei scriptorok és miniátorok dolgoztak ekkoriban Mátyás számára, így Attavante degli Attavanti, Boccardino il Vecchio, Gherardo és Monte di Giovanni, hogy csak a legnevesebbeket említsük.

A Szent Jeromos Szent Pál leveleihez írott kommentárját tartalmazó corvina a firenzei Gherardo és Monte di Giovanni munkája. Az oldalsó bordűrökben Mátyás és Beatrix éremportréja látható, a címert egy-egy Mátyás-embléma (kút, kova és tapló) fogja közre. Bp., OSZK, Cod. Lat. 346., f. 1r, részlet
A Szent Jeromos Szent Pál leveleihez írott kommentárját tartalmazó corvina a firenzei Gherardo és Monte di Giovanni munkája. Az oldalsó bordűrökben Mátyás és Beatrix éremportréja látható, a címert egy-egy Mátyás-embléma (kút, kova és tapló) fogja közre. Bp., OSZK, Cod. Lat. 346., f. 1r, részlet

Ezt a folyamatot, valamint a királyi könyvtárnak a magyar király reprezentációjában játszott szerepét legjobban a Philostratos-corvina (Bp, OSZK, Cod. Lat. 417.) kettős címlapja tükrözi.

A Bibliotheca Corvina elnevezés a Philostratos-corvina tartalommutatójában fordul elő egyetlen egyszer. A szélső bordűr közepén Mátyás római császárokat imitáló éremportréja látható. Bp. OSZK, Cod. Lat. 417., f. 1v, részlet
A Bibliotheca Corvina elnevezés a Philostratos-corvina tartalommutatójában fordul elő egyetlen egyszer. A szélső bordűr közepén Mátyás római császárokat imitáló éremportréja látható. Bp., OSZK, Cod. Lat. 417., f. 1v, részlet

 

A Philostratos-corvina jobb oldali címlapja. Az iniciáléban Corvina János látható diadalszekéren. A jobb felső sarokban található portré feltehetőleg az udvari történetírót, Antonio Bonfinit ábrázolja. Bp. OSZK, Cod. Lat. 417., f. 2r, részlet
A Philostratos-corvina jobb oldali címlapja. Az iniciáléban Corvin János látható diadalszekéren. A jobb felső sarokban található portré feltehetőleg az udvari történetírót, Antonio Bonfinit ábrázolja. Bp., OSZK, Cod. Lat. 417., f. 2r, részlet

A kódex tartalmát az udvari történetíró, Antonio Bonfini fordította le görögről latinra, praefatióként pedig Bécsújhely elfoglalásának történetét írta le. A címlapok Mátyást olyan római császárok örököseként mutatják be, akik nem csupán a fortitudo, a bátorság, hanem a prudentia, a bölcsesség erényében is jeleskedtek, a kultúra barátai voltak. Az iniciálé a trónörököst, Corvin Jánost ábrázolja diadalszekéren megtörtént esemény, a bécsújhelyi győzelem utáni diadalmenet emlékeként. Naldi műve mellett egyedül e kódex címlapján nevezik meg a királyi könyvtárat, ezúttal „Bibliotheca Corvina” formában. A tudatos könyvtáralapítást a könyvtárterem díszes kialakítása és a könyvek látványának egységesítése is kifejezte. Naldo Naldi művéből tudjuk, hogy a könyvtártermet, amely a budai palota Dunára néző oldalán, a királyi kápolna mellett és a trónterem közelségében foglalt helyet, intarziás könyvszekrényekkel rendezték be, a nyitott polcokat nehéz vörös függönyök védték a portól, a terem kettős ablakát színes üveg fedte. A kódexek számára a feltehetőleg Itáliából érkezett könyvkötőmester egyedi kötéstervet dolgozott ki: az itáliai all’antica és a keleti, főként perzsa elemekből alkotott kompozíciót gazdag aranyozással díszítették, a kötéstáblák centrumába a király címerét préselték.

 

Ezt a kötéstípust kifejezetten a budai királyi könyvtár számára fejlesztette ki az Itáliából érkezett könyvkötő. A kötet címét aranynyomással a hátsó tábla felső részén tüntették fel. Bp., OSZK, Cod. Lat. 370., részlet
Ezt a kötéstípust kifejezetten a budai királyi könyvtár számára fejlesztette ki az Itáliából érkezett könyvkötő. A kötet címét aranynyomással a hátsó tábla felső részén tüntették fel. Bp., OSZK, Cod. Lat. 370., részlet

 

Végh Gyula tussal készült másolata a Philostratos-corvina kötéséről. Bp, OSZK, Fol. Hung. 2411, részlet
Végh Gyula tussal készült másolata a Philostratos-corvina kötéséről. Bp., OSZK, Fol. Hung. 2411, részlet

Ez a kötéstípus új fejezetet nyitott az európai könyvkötészet történetében. Emellett voltak lila, vörös és kék bársonyba, vörös és kék selyembe kötött darabok is.

A Budán bekötött corvinák jellemző kötéstípusa volt a lila bársonykötés levélformájú rézcsatokkal. Bp., OSZK, Cod. Lat. 241.
A Budán bekötött corvinák jellemző kötéstípusa volt a lila bársonykötés levélformájú rézcsatokkal. Bp., OSZK, Cod. Lat. 241.

A bőrkötéseket levélformájú rézcsatok, a textilkötéseket olykor zománcberakással díszített, aranyozott ezüstcsatok egészítették ki.

A bársonykötéseket Budán olykor zománcberakással díszített, aranyozott ezüstcsatokkal látták el, miként az Augustinus-corvina esetében is. Bp., OSZK, Cod. Lat. 121.
A bársonykötéseket Budán olykor zománcberakással díszített, aranyozott ezüstcsatokkal látták el, miként az Augustinus-corvina esetében is. Bp., OSZK, Cod. Lat. 121.

A kódexek metszését is díszítették aranyozással, poncolással és speciális festéssel.

A Szent Ciprián-corvina aranyozással és festéssel díszített hosszanti metszése. Ez a metszéstípus jellemző volt a budai műhelyben bekötött corvinák egy részére. Bp., OSZK, Cod. Lat. 529
A Szent Ciprián-corvina aranyozással és festéssel díszített hosszanti metszése. Ez a metszéstípus jellemző volt a budai műhelyben bekötött corvinák egy részére. Bp., OSZK, Cod. Lat. 529

A kódexek előlapjukon feküdtek a polcokon, hogy a belépő számára ne csak szellemi, de esztétikai élmény is nyújtsanak. Szintén a reprezentativitás érdekében festették a kódexek címlapjára Budán a király címerét.

 Ez az 1480-as évek végén, tudatosan kialakított, egységes látványt nyújtó, névvel megnevezett reprezentatív uralkodói könyvtár az, amelyet ma Bibliotheca Corvinának nevezünk, és amelyet megőrzött az európai emlékezet.

A Bibliotheca Corvinában klasszikus szerzők és egyházatyák művei, valamint kortárs szerzők sokszor az uralkodónak ajánlott kötetei voltak megtalálhatók. Ez utóbbiak közül különös jelentőségűek Thuróczy János és Pietro Ransano a magyar történelmet tárgyaló munkái.

Pietro Ransano történetíró a magyar királyi pár előtt Magyarországról szóló történeti műve eredeti kéziratának címlapján. A kódex később Bakócz Tamás tulajdonába került, ezért látható rajta az ő címere is. Bp., OSZK, Cod. Lat. 249, f. 17r, részlet
Pietro Ransano történetíró a magyar királyi pár előtt Magyarországról szóló történeti műve eredeti kéziratának címlapján. A kódex később Bakócz Tamás tulajdonába került, ezért látható rajta az ő címere is. Bp., OSZK, Cod. Lat. 249, f. 17r, részlet

A könyvtár egyik különlegessége abban áll, hogy nem csupán latin, hanem görög nyelvű művekkel is rendelkezett. Bíborbanszületett Konstantin (905–959) bizánci császár De caeremoniis című művét egyedül a Corvina könyvtárban található példány őrizte meg az utókor számára. Nyomtatott könyveket még alig találunk a corvinák között, minden bizonnyal azért, mert igazi, uralkodóhoz illő reprezentativitást ekkor még a kézzel írt és gazdagon díszített kézirat képviselt. Thuróczy János említett krónikája azonban nyomtatott formában került be a Corvina könyvtárba.

Mátyás halála után a könyvtár fejlesztése megállt, de továbbra is a palota ékköve maradt. Az uralkodók büszkén vezették végig vendégeiket a könyvtártermen, de el is ajándékoztak a kódexekből. A pusztulás az oszmán török hódítással érkezett el, a királyi könyvtár feltehetőleg már 1526-ban, a mohácsi csatavesztést követően elpusztult, épen maradt köteteit pedig a törökök hadizsákmányként Isztambulba szállították.

A török szultánok genealógiáját bemutató tekercs a budai királyi könyvtárból. A hagyomány szerint mind a mű, mind a miniatúra a Budán működő Felix Petancius Ragusinus munkája. Bp., OSZK, Cod. Lat. 378., részlet
A török szultánok genealógiáját bemutató tekercs a budai királyi könyvtárból. A hagyomány szerint mind a mű, mind a miniatúra a Budán működő Felix Petancius Ragusinus munkája. Bp., OSZK, Cod. Lat. 378., részlet

A fennmaradt állományt jórészt azok a kódexek alkotják, amelyek még 1526 előtt Nyugat-Európába kerültek.

A Bibliotheca Corvina emlékezetét megőrizte a kora újkori tudós emlékezet. Johann Alexander Brassicanus (1500–1539) bécsi humanista 1525-ös budai látogatásáról közzétett beszámolója ebben fontos szerepet játszott. A magyarok szintén emlékeztek. A Hunyadi Mátyás kultuszát különösen ápoló korszakokban, így Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem és Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek idején a könyvtár maradékait, – amelyről azt hitték, hogy még mindig a budai várban található – újra és újra vissza szerették volna szerezni a törököktől. Erre azonban csak több száz évvel később került sor: mindazt, ami a Topkapi Serai-ban még fellelhető volt, a török szultánok 1869-ben, majd 1877-ben Magyarországnak adományozták. Magyarország területén alig néhány corvina maradt csupán. A török ajándékozás mellett a Monarchia felbomlását követő Velencei Egyezmény (1933) biztosított jelentős gyarapodást e tekintetben az Országos Széchényi Könyvtárnak.

A Georgius Trapezuntius bizánci humanista Rhetoricáját tartalmazó corvina a lombard Francesco Castello kezét dicséri. Bp., OSZK, Cod. Lat. 281., f. 1r, részlet
A Georgius Trapezuntius bizánci humanista Rhetoricáját tartalmazó corvina a lombard Francesco Castello kezét dicséri. Bp., OSZK, Cod. Lat. 281., f. 1r, részlet

A Bibliotheca Corvina emlékezetének ápolása ma is folyik. Ez elsősorban kiállításokat és tudományos kutatást jelent, melynek központja az Országos Széchényi Könyvtár. A Bibliotheca Corvina Virtualis program keretében külön corvina-honlap született abból a célból, hogy a híres könyvtár fennmaradt darabjai legalább virtuálisan egyesüljenek. Hunyadi Mátyás könyvtárát az UNESCO 2005-ban felvette a Világemlékezet, „Memory of the World” jegyzékébe.

Zsupán Edina