Bonfini: Symposion

A kódex azon művek és kötetek egyike, amelyeket az 1486-ban Mátyás udvarába érkező Bonfini készen hozott magával Itáliából, és adott át Beatrix királynénak. A symposion (lakoma, tudós asztali beszélgetés) az antikvitásból örökölt műfaj, mely a 15. század közepén bukkan fel újra Milánóban, majd hamarosan a Budával rendkívül szoros kapcsolatban álló firenzei neoplatonikus körben. Több egykorú forrás is arra utal, hogy Esztergomban, Vitéz János érseki székhelyén és a budai palotában is rendszeresek voltak a tudós asztali beszélgetések, a király, a királyné, az udvarban élő humanista képzettségű főpapok és tudósok, valamint az itt időző itáliai vendégek részvételével. Bonfini dialógusának központi kérdése, hogy a szüzesség vagy pedig a házastársi hűség tekintendő kiválóbb erénynek. A királyi párt is szereplőként felvonultató mű ‒ Beatrix álláspontjának megfelelő ‒ kicsengése az, hogy a tisztaság a legmagasabb rendű. Maga a kézirat rendkívül problematikus darabja az egykori budai könyvtárnak. Díszes címlapja arra vall, hogy nem egyszerű szövegtisztázatnak szánták, hanem ténylegesen Beatrix könyvtárában elhelyezendő kötetnek, ugyanakkor a
könyvírás terén gyakorlatlan kézre valló írásképe és a címlap amatőr, az összes corvinát alulmúló kifestése ezt kérdésessé teheti. A kézírást illetően egy kortárs bejegyzés a kódexben azt mondja: „Bonfini nagybátyánk saját keze”. Ezt a kutatás összehasonlító vizsgálatok alapján meg tudja erősíteni. A címlap kifestésével kapcsolatban is felmerült Bonfini szerzősége, ám itt semmilyen támpontunk nincs, csupán azt mondhatjuk, hogy a lap ikonográfiai programja nagyon jól kidolgozott, Beatrix helyzetére és a mű szellemiségére reflektál. A C-iniciáléban magát a királynét látjuk, a jobb oldali keretdísz közepén egy hermelint, a Beatrix apja által alapított Hermelin-rend szimbólumát, mely a szüzességet jelképezi, alul főnixmadarat, melynek jelentéstartománya a feltámadás mellett ugyancsak felöleli a tisztaságot. Felül egy gyurgyalag (méhészmadár) díszíti a lapot, csőrét két méh felé kinyitva. A méh az ókortól kezdve szintén a szűzi tisztaság jelképe, az ezt elpusztító gyurgyalag tehát Beatrix dialógusbeli ellenfeleire utalhat. (Földesi Ferenc. A kiállítási kalauzba írott tétel Bolonyai Gábor alábbi leírása alapján készült: A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye. Kiállítási katalógus. (Megjelenés alatt.) Budapest: OSZK, 2019., Kat. G2.)

Forrás: A Corvina könyvtár budai műhelye: [Országos Széchényi Könyvtár, 2018. november 6–2019. február 9.] Kiállítási kalauz, bevezető és összefoglaló táblák: Zsupán Edina; tárgyleírások: Zsupán Edina, Földesi Ferenc; ford. Latorre Ágnes, Budapest: OSZK, 2018, 172.

ADATLAP

Jelzet: Cod. Lat. 421.
Ország: Magyarország
Város: Budapest
Őrzési hely: Országos Széchényi Könyvtár
Szerző: Antonio Bonfini
Tartalom: Symposion de virginitate et pudicitia coniugali
A cím magyarul: [Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról]
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: 173 fol.
Levélméret: 288 × 190 mm
Írás helye: Itália
Írás időpontja: 1485 körül
Scriptor: A rubrikálás és a vörös margójegyzetek valószínűleg Bonfinitől
Illuminálás helye: Recanati? Buda?
Illuminálás ideje: 1485?
Címer: Beatrix királyné címere (f. 1r)
Possessor, proveniencia: Beatrix királyné; Johannes Sambucus (vö. bejegyzésk f. 1r-v); bécsi udvari könyvtár; a velencei szerződés (1932. nov. 27.) jegyében adatott át az Országos Széchényi Könyvtárnak
Bejegyzések: A vörös margináliák valószínűleg Bonfinitől származnak
Kötés: másodlagos kötés (van Sweeten, Bécs, 1753): pergamennel bevont papír
Corvina nyelve: latin
A corvinában szereplő mű/vek magyar fordítása/i: Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról / Antonio Bonfini ; [ford., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Muraközy Gyula] / [... az illusztrációkat Meszlényi Attila készítette]; [Bp.] : Szépirod. Kvk., 1985 (Gyomaendrőd : Kner)