Bonfini: Symposion

Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás

Kötésleírás

A könyv mérete:  295 mm x 196 mm x 45 mm (44-46mm) A tábla mérete: 295 mm x 186 x 5 mm

A kódex jelenlegi kötése Bécsben készült a XVIII. században. Díszítetlen, természetes színű, keménytáblás, egészpergamen kötés. A kötésnek metszésre hajló pereme nincs, nyílásán nem húzták át az oromszegő- és fűzésalapokat. Feltehetően eredetileg három bordára fitzponttal fűzött volt, oromszegőit a fűzéstől külön menetben leöltésekkel rögzítették az ívfüzetekhez. Metszése aranyozott és poncolt.

1. Díszítéstechnika

Táblái és gerince díszítetlen.

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A kódex eredeti kötésének borításáról nincs adatunk, a poncolt aranymetszés a corvinakötések közül a bőrkötésűekre jellemző. A kódex első és utolsó fennmaradt lapján a gerincszélességnél lényegesen szélesebb gerinckasírozás figyelhető meg, amely nem jellemző a corvinakötésekre.

A kódex jelenlegi kötését Bécsben készítették a XVIII. században. Díszítetlen, természetes színű, keménytáblás, egészpergamen kötés. A kötésnek metszésre hajló pereme nincs, nyílásán nem húztak át az oromszegő- és fűzésalapokat. A gerincpergamen szélét fejnél és lábnál nem törték vissza. A borítópergament papírral bélelték ki, széle a kötet beütése alól kilátszik. A borítás sarkai átlapoltan behajtottak.

A beütés alatt kirajzolódó papírbélés és az átlapoltan behajtott sarkok
A beütés alatt kirajzolódó papírbélés és az átlapoltan behajtott sarkok
2.1.2 Tábla

A pergamenkötés táblái papírtáblák.

2.2 Gerinc

A korábbi gerinckasírozás a kódex átkötésekor elveszett, lenyomatának barnás foltjai megmaradtak az első és utolsó lapon. E szerint a kasírozás megközelítőleg kitöltötte a bordaközöket. A nyomok alapján a legfelső és legalsó borda feletti, illetve alatti területen is lehetett kasírozás, de keskenyebb sávban. A kasírozás gerincen túlnyúló részei lényegesen hosszabbak, mint a corvinakötéseken általánosan megfigyelhető kasírozások esetében.

Jelenleg a gerincen gótbetűs német nyelvű nyomtatott szöveget tartalmazó merített papír kasírozás látható.

A kötet gerince sima, gömbölyített, nem feszthátas, gerinclemezzel készült.

A gerinc kasírozása
A gerinc kasírozása

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Nincsenek könyvzáró és –védő elemek.

2.4 Címfelirat

Címfelirat nincs.

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A könyvtestet feltehetően eredetileg három bordára fűzték, erre utal a gerinckasírozások által közre zárt három rövid szakasz, ami a bordák helyét jelöli ki. Ez esetben a gerinckasírozás kb. bordától bordáig tarthatott. A könyvtest mai fűzéspontjai ugyanezt az elosztást tarthatták meg, ezért nem látunk ettől eltérő lyukakat a fűzés vonalában. A fűzéstechnika azonban eltérő, a könyvet befűrészelt helyzetű zsinegbordákra, váltva fűzték fel. A bordák gerincen túlnyúló végeit legyezősítve a táblák belső oldalára ragasztották ki. A mai és feltehetően a korábbi fűzés is fitzponttal készült. A könyvtest sarkait nagy valószínűséggel egérrágás gömbölyítette le.

A kötetben a lapok vastagsága nem egyenletes, a pergamen hús- és barkaoldalának felülete jelentősen különbözik. A barkaoldal sárgás színű, bársonyos tapintású, a húsoldal fehéres, tompán fényes. Több lapon megfigyelhetők az állat foltjai.

Az írástükröket szimpla, ón-, ólom- vagy ezüstvesszővel húzott vonal vagy karc jelzi, és ugyanilyen vonalak jelzik a sorok helyét is. A 65. lapon a pergamen sérülését írás előtt kijavították és a szöveg ráfut a javításra. A szövegbe piros tintával beírandó szavakat a margókon, illetve a kihagyott helyeken, írás közben, őrbetűkkel vagy rövidítésekkel jelezték. Néhol javították a szöveget, a javítást a kikapart szöveg helyére írták. Az ívek első lapján, a szövegtükör jobb alsó sarka alatt nagybetűvel írt ívjelzet olvasható, s néhány íven a könyvtest körülvágását követően is megmaradtak a lapok rektójának alsó sarkában az ívfüzet összeállítását segítő ívjelzetek. Az ívek végén őrszó nincs.

Metszés

A kódex aranymetszéssel készült, halványan látható poncolása rombuszhálót mintáz, melynek osztásaiba apró nem kivehető ábrájú motívumot ütöttek. A hálómintát pontok ritkás sora alkotja.

2.5.2 Előzék

A korábbi kötésből előzék funkciójú, írott pergamenlapok maradtak fenn, melyek vékonyabbak a könyvtest lapjainál. Az elöl található egy lap jelen állapotában az első íven áthajtott, áthajtása leragasztott. A hátsót egy, az ívekhez ragasztott levélpár alkotja, melyet eredetileg feltehetően hozzáfűztek a könyvtesthez. A lapokon Bonfini a kódexben szereplő szövegének vége olvasható.

A pergamenkötés előzékét két levélpárból állították össze, melyet az ívekhez fűztek és külső levelét előzéktükörként a táblára kiragasztották. Az előzék bordázott merített papírból készült. A papír sárgult, merev tapintású, C. H. I. Honig liliomos vízjellel.

2.5.3 Fejezetjelölés

Fejezetjelölés (Bookmark) nincs.

2.6 Oromszegő

Az eredeti oromszegő nem maradt fenn, létére egyes ívközépeken az alap rögzítő leöltésének szúráspontja és lenyomata utal. A pergamenkötéshez tartozó oromszegőt egy vékony zsinegen áthajtott, bordó és fehér színű, nyomott mintás szövetdarab alkotja. A zsinegalap végeit nyílásban elvágták.

3. Javítás, Restaurálás

Átkötése óta a kötetet nem javították.