Victorinus: Commentarium in Ciceronis librum de inventione

Kötésleírás

A könyv mérete: 316 x 205 (208 bordával) x 35 mm. A tábla mérete: 316 x 205 x 8 mm

A Cod. Lat. 370. jelzetű corvina kötése aranyozott, vaknyomásos, festett és bőrrátétes díszítésű vörös színű egészbőr. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, a háttáblára aranyozott címfelirat kivételével. A táblák közepén Mátyás magyar-cseh királyi címere s a korona látható. A könyv eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú sárgaréz csatpárral záródott. A kötéstábla bükkfából készült. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest négy dupla, fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Mindhárom oldali metszés aranyozott és poncolt. Az oromszegőalap fehér bőr, az ívekhez hozzáfűzött, díszítése háromféle színes fonallal varrt, melyből az egyik fémfonal. A díszítőöltés emeletes. A corvina-kötés nem az első kötése a könyvnek. A könyvet 1989-90-ben az OSZK Restauráló Laboratóriumában restaurálták.

1. Díszítéstechnika

Felépítés

Jelen corvina az úgynevezett hangsúlyozott középdíszes kötések közé tartozik. Dús díszítése egyesbélyegzőkből tevődik össze. A táblákat vaknyomásos és aranyozott vonalak, aranyozott és festett bőrrátétes kettőskörök, valamint vaknyomásos fonadékminta kereteli. A középmező négyzetes, növényi sarokdíszei és tulipán-sor kerete aranyozott. A középdísz sarkára állított, íves oldalú négyzet. Centrumában Mátyás magyar és cseh királyi címere és egy nyitott korona van. A középdíszt burjánzó, aranyozott növényi díszítés tölti ki.

Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, kivéve hogy a háttábla felső részén az aranyozott kettőskör-sor helyén található a címfelirat.

Részletes díszítésleírás

A bőrborítású corvina-kötésekre jellemzően a táblákat vaknyomásos hármas lénia kereteli, majd egy aranyozott vonal következik, mellette aranyozott bőrrátét kettőskörök futnak végig, amelyek az oldalak felénél virágalakba rendeződnek. A corvinákat jellemző fonadékos keretet aranyozott lénia veszi körbe. Egyenes és íves rovátkolt fonadékdíszekből, valamint apró kettőskörökből áll össze mintázata. A rátétkörök bőrének alapszíne világos, festése talán kék lehetett, sötétedése miatt a szín alig kivehető. A tábla rövidebb oldalain vastagabb, a hosszabb oldalain vékonyabb ez a keret. A négyzet alakú középmezőt aranyozott vonal kereteli, sarkait aranyozott növényi motívumok töltik ki (tulipánvariációk, növényi szár, kör). Majd a középmező egészét körbevevő aranyozott tulipánsor fut, a sorba tizenkettő, szabályosan elhelyezett rozetta ágyazódik. A tulipánsor iránya a rozettáknál fordul. Az aranyozott léniákkal szegélyezett tulipánkeret mellett kékre festett bőrrátét kettöskör-sor zárja a középmező kereteinek sorát. A középdísz élére állított, íves oldalú négyzet, melyet egy zöld és egy kék bőrrátét kettőskör-sor által közrefogott aranyozott tojássor keretez. A tojássor az architektonikus felépítésű corvinákon használt építészeti elem, egy tojás- és egy nyílbélyegző váltakozásából áll össze. A középdísz magját aranyozott lénia keretezi, s aranyozott egyesbélyegzőkből álló motívumrendszer tölti ki a felületet. A tábla közepén Mátyásnak a corvinák kötésén gyakran használt négyosztatú címere van. A pajzs második és harmadik mezőjében kettősfarkú (cseh), balra forduló oroszlán, az első és a negyedik mezőben négy-négy vágás van. A címer festett keretében a mikroszkópos vizsgálat elszórtan kék és zöld szemcséket mutatott. Fölötte aranyozott korona van, melynek nyílása kékre festett. A címert burjánzó, indás növényi motívumrendszer öleli körbe, mely szabályosan, a függőleges és vízszintes tengelyre szimmetrikusan építkezik. Tulipánokból, kehelyvirágból és levélvariációkból, az ezeket összekötő szárakból, valamint apró térkitöltő körökből áll.
A háttáblán fejnél az aranyozott kettőskörök helyett aranyozott címfelirat fut, melynek helyét karcolt vonalak jelölik.

Gerinc

A gerinc vaknyomásos díszítésű. Hármas léniák keretelik a gerincmezőket, a mezőkön belül pedig rombuszháló-mintát alkotnak. A rombuszokba egy-egy hatszirmú rozetta van nyomva. A dupla borda osztása mentén szintén hármas lénia fut.

Bélyegzők

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A könyv kecskebőrből készült, vörös egészbőr borítású. A sarkok bevágottak. A beütés serfelt szélű.

2.1.2 Tábla

A könyvtáblák bükkfából készültek. A táblák a jelenlegi kötésben teljes egészében takarásban vannak. A gerincoldal kívülről teljes vastagságában meredeken rézsútolt, belül pedig egyenes. A táblák belső oldala a metszések mentén rézsútolt, a külső oldal szélesebb sávban enyhén ívesre kialakított. Az előtáblán a szalagok, a háttáblán a csatok is sekély mélyedésbe illeszkednek. A szalagok fordulásának nem alakítottak ki helyet a tábla élén, de a rézsútolásból adódóan a tábla éle a szalag alatti sávban átszakadt, és a bőrfelesleg visszatűrődött. A bordaszíjak gerincen túlnyúló végeit két-két vasszeggel rögzítették a táblához.

2.2 Gerinc

A könyv feszthátas, négy duplára kidolgozott dupla bordája van. A gerinc egyenes. A sapkák a táblákkal egyvonalban helyezkednek el, kissé ráhajolnak az oromszegőre. Az oromszegő alapja bordaszerűen jelenik meg a gerincen. A bordák tövében és a bordaosztásokban zsineg lekötésnyoma látszódik, melyek ráfutnak a tábla rézsútolt szélére.

A gerinc részlete. Jól látható a zsineg lekötésnyoma a bordatövekben és a dupla borda osztásában
A gerinc részlete. Jól látható a zsineg lekötésnyoma a bordatövekben és a dupla borda osztásában

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Eredetileg négy, a háttáblára záródó sárgaréz karmos csatpár zárta a könyvet. A táblán lévő csatrészek hiánytalanul megvannak, sárgaréz szegekkel rögzítettek.  A szalagon levő csatrészekből a fejnél és a lábnál levő maradt fenn. A csatokat piros, sárgával finoman csíkozott textilszalag tartja, melynek rögzítése a bőrborítás alatt van. A fejnél levő szalag restaurált. A szalagon levő csatrész félbehajtott, hajtás után áttöréssel és véséssel díszítették, majd rézszegekkel rögzítették a szalagra. Csak a lábnál levő csatrögzítő szegek eredetiek. A hosszanti oldalon hiányoznak a szalagra szerelt csatrészek, s a textilszalagoknak csak töredéke maradt meg (a felső túllóg a táblán, az alsó a tábla szélénél szakadt el). A corvináknál szokatlan módon a háttáblán levő csatrészek nem borítottak bőrrel, helyüket utólagosan kivágták.

Lánc rögzítésének nyoma nem látható.

2.4 Címfelirat

A háttáblán fejnél aranyozott címfelirat fut végig: COMMENTV~ RETHORICOR؍

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A könyvtest négy lappárból álló pergamen ívfüzetekből áll össze. A pergamen finoman bársonyos tapintású, hús- és szőroldala közel megegyező. A lapokon tintával húzott vonalazás és dupla vonallal határolt szövegtükör-jelölés van. Az ívfüzetek utolsó oldalának alján vízszintesen írt őrszó olvasható.

A könyv a corvina-könyvtár reprezentatív kötési programjakor régi kötése helyett díszes corvina-kötést kapott, s ennek részeként négy dupla fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzték. A nyers színű fűzőszálak sodrata Z. A bőrszíjak végződését a tábla külső oldalára vezették, ahol két-két vasszeggel rögzítették. A korábbi kötésről egyértelműen tanúskodnak a pergamenlapok hajtásában megfigyelhető, jelenleg használaton kívüli fűzéspontok. Ez alapján megállapítható, hogy a könyvtest korábban három bordára volt felfűzve, fitzponttal, a fűzéspontokat bemetszéssel jelölték. Az utolsó lapon fejnél csatot rögzítő három szeg okozta rozsdanyom fedezhető fel, mely szintén az előző kötés része lehetett. A lapok rectóján a jobb felső sarokban piros tintával írt számozás fut végig, mely az előtt készült, hogy a könyv megkapta volna corvina-kötését (erről tanúskodnak a helyenként a lapok körbevágása nyomán levágott számok, például a 12. lap).

Az első lapra két keskeny pergamencsík van ragasztva, melyek eredete ismeretlen.

2.5.2 Metszés

A metszés mindhárom oldalon aranyozott és poncolással dúsan díszített.

2.5.3 Előzék

Az előzékek jelenleg le vannak ragasztva.

Az első előzék egy hozzáfűzött pergamen lappár. Az első lapja kisebb (inkább fejnél és lábnál). Nyílásban fűzőcérna, valamint az oromszegőalap leöltése látható.

A könyvnek nincs szerkezetileg elkülöníthető hátsó előzéke. Az utolsó ívfüzet utolsó két lapja íráshoz vonalazott, de nincs rajta írás. Az utolsó előtti lap rectóján van írástükröt kijelölő függőleges vonalazás, viszont verzóján és az ezt követő utolsó lapon nincsen. Az ívfüzet lapjainak mérete megegyezik. Jelenleg az utolsó lap ki van ragasztva a táblára. A restaurálás előtt nem volt kiragasztva, de mind a táblán, mind az előzéken fehér ragasztónyomok voltak.

A háttáblára kiragasztott utolsó pergamenlap
A háttáblára kiragasztott utolsó pergamenlap
2.5.4 Fejezetjelölés

Nincs.

2.6 Oromszegő

A fehér bőr tekert oromszegőalap a fűzéstől külön menetben, leöltésekkel van a könyvtesthez rögzítve. A leöltés minden ívközépben megtalálható, sehol nem ér el a fiztpontig. A szálak S sodratúak. A bőralap a tábla külső oldalára van vezetve, rögzítése nem látható, a bőrborítás és az előzék takarja. A tábla sarkaiból kis darab hiányzik.

A díszítőöltés emeletes. Vezetőszálai takarásban vannak. A díszítőöltést hússzínű és zöld selyemfonal és egy kékes színre korrodált fémfonal szabályos váltakozása adja. A fémfonal – analógia alapján megállapíthatóan – sárga selyem bélfonálra tekert, egy oldalon aranyozott, réztartalmú ezüstfóliából vágott szalag.

3. Javítás, Restaurálás

1989-1990-ben az OSZK Restauráló Laboratóriumában Beöthyné Kozocsa Ildikó, Csuzi Enikő és Turi-Turgonyi Emese restaurálta a kötetet. A bőrbordák el voltak törve. Az utolsó ív fűzése lebomlott, ezért leválasztották a könyvtestről. A borítóbőr és a pergamenlapok sérüléseit javították, hiányait pótolták. A fejnél levő, majdnem teljes szélességében elszakadt csatszalagot restaurálták. Az első és utolsó lapot kiragasztották a táblára.

Dokumentáció (pdf)