Theophrastos: Historia plantarum

Theophrastus (Kr. e. 371 k.–287 k.) athéni filozófus, Arisztotelész követője e műveivel új tudomány, a botanika alapjait teremtette meg. A kódexben mindkét szöveget a fordítótól, Theodorus Gazától származó előszó vezeti be. Az elsőben Gaza a fordítás ösztönzőjének, V. Miklós pápának (1447‒1455) ajánlja művét, a második pedig szűkebb értelemben vett fordítói előszó, amelyben a görög humanista többek között fordításelméleti kérdéseket taglal.
A kódex a firenzei könyvkereskedő, Vespasiano da Bisticci műhelyében készült, miként erről egy unikális egykorú bejegyzés is tájékoztat: „Vespasianus librarius florentinus fecit fieri florentie”, azaz „Vespasianus könyvkereskedő készíttette Firenzében” (f. Iv).
Illuminációja a firenzei fehér indafonatos stílus (bianchi girari) egyik kimagaslóan szép példája.
A török díszbejegyzés az 1877-es ajándékozást örökíti meg: A törvényhozó szultán Szulejman khan ő felsége ideje óta, a topkapui császári palota könyvtárában őrzött könyvek közül való. – Az oszman birodalom padisahja, a felséges II. Abdul Hamid khan ő felsége, Magyarország tudomány egyetemének adott ajándéka. 1294 (1877) Rebbi ül evvel 25-én. (Zsupán Edina)

Forrás: A Corvina könyvtár budai műhelye: [Országos Széchényi Könyvtár, 2018. november 6–2019. február 9.] Kiállítási kalauz, bevezető és összefoglaló táblák: Zsupán Edina; tárgyleírások: Zsupán Edina, Földesi Ferenc; ford. Latorre Ágnes, Budapest: OSZK, 2018, 136.

A részletes kódexleírást lásd:

Pócs Dániel, Theophrasztosz: A növények természetrajza; A növények okairól, in: Edina Zsupán (ed.), “Az ország díszére”. A Corvina könyvtár budai műhelye, kiállítási katalógus, Budapest, OSZK 2020, Kat.-Nr. F1.

ADATLAP

Jelzet: Cod. Lat. 1.
Ország: Magyarország
Város: Budapest
Őrzési hely: ELTE Egyetemi Könyvtár
Szerző: Theophrastos
Tartalom: Historia plantarum – De causis plantarum
A cím magyarul: [A növények története; A növények okai]
Fordító: Theodorus Gaza
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: III + 250 fol.
Levélméret: 330 × 225 mm
Írás helye: Firenze
Írás időpontja: 1450/2–1460/1
Scriptor: "The scribe of the Budapest Theophrastos" (cf. Albinia de La Mare, New Research on Humanistic Scribes in Florence, in:Annarosa Garzelli (a cura di), Miniatura Fiorentina del Rinascimento 1440-1525. Un primo censimento, 2 vol, Firenze 1985, 395-600 (437, 544, No 78/2). - Rubrikák: Ser Benedetto (cf. De la Mare 1985, ibid.)
Illuminator: Maestro della Farsaglia Trivulziana (alias Maestro di Fiesole)
Illuminálás helye: Firenze
Illuminálás ideje: 1450/2–1460/1
Címer: Mátyás magyar és cseh királyi címere, „második” címerfestő, Buda, 1480-as évek vége
Possessor, proveniencia: Hunyadi Mátyás; a török szultánok; Abdul Hamid szultán ajándékaként került vissza Magyarországra 1877-ben.
Bejegyzések: Vespasianus librarius florentinus fecit fieri florentie (f. Iv)
Kötés: 19. századi, papírtáblás, piros színű török bőrkötés. Eredetileg lila bársonykötés; budai típusú metszésén a kötet címe: THEOPHRASTUS DE PLANTIS
Corvina nyelve: latin
Állapot: Restaurált (OSZK, Czigler Mária, 1986)