Plautus: Comoediae
Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás
A könyv mérete: 347 x 228 (bordával 230) x 70 mm, a könyvtábla mérete: 347 x 226 x 6-9 mm
A Cod. Lat. 241. jelzetű corvina díszítetlen lila egészbársony borítású. Eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú, háromkaréjos formájú, sárgaréz csatpárral záródott. A köteten csak három, táblán lévő csatrész maradt meg. A kötéstáblák bükkfából készültek. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest öt dupla, fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Az előzékek anyaga szintén pergamen, a könyvtesthez hozzáfűzöttek. Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi motívumok a táblákra merőlegesen, egymás mellett állnak a metszésen. A hosszanti metszésre festett szerző- és címfelirat zöld színnel keretezett, a betűk talpa az előtábla felé áll. Az oromszegőalap fehér, sodrott bőr, díszítése háromféle színes fonallal varrt, melyből az egyik fémfonal. A díszítőöltés halszálkás, a fonalak átlósan metszik egymást.
1. Díszítéstechnika
A metszés három oldalon aranyozott (jelenleg az aranyozás fejnél nehezen kivehető), apró pontokkal poncolt, valamint vörös, zöld és kék színnel festett. A stilizált növényi motívumok a táblákra merőlegesen állnak egymás mellett, összeérő leveleik alkotják a metszésen végig futó hullámzó ornamentikát. A hosszanti metszésen a szerző és a cím olvasható, a betűk talpa az előtábla felé esik, tehát a kötetet feltehetőleg az előtáblán fektetve tárolták. A fejnél levő metszés kopottabb, halványabb. A metszésfestés és az oromszegő fonalainak színei harmonizálnak egymással.
2. Kötéstechnika
2.1 Kötéstábla
2.1.1 Borítás
Lila egészbársony borítású; az anyag sötét- és világoslila szabálytalan csíkos hatású, mely feltehetőleg a szál festésének egyenetlenségéből fakad. A háttábla borításán jelenleg kékes-lilás folt látható. A beütés 25-30 mm-re nyúlik be a táblák belső oldalán, az anyag széle vágott (vágásnyom nem látszik a táblákon), kivéve az előtábla hosszanti oldalát, ahol a beütés az anyag eredeti, szövésnél képződött ép (zöld-lila) szélében végződik. A sarkok bevágottak, élben illeszkednek. Erről a fatáblákon többszöri, nem túl mély karcolásnyom árulkodik.
2.1.2 Tábla
A könyvtáblák bükkfából készültek, külső oldaluk enyhén domborúra kiképzett, a domborúságot a tábla szélének reszelésével alakították ki. A reszelés nyoma jól megfigyelhető a táblák szélén mintegy 3 cm-es sávban.
A gerincoldal meredeken rézsútolt, szinte függőleges, a rézsútolás külső éle legömbölyített. A táblák belső oldala a metszések mentén rézsútolt, a gerincoldalon szintén rézsútolt, de csak keskeny sávban. A tábla éle gerincnél kívülről meredeken rézsútolt és legömbölyített, a belső oldalon keskeny sávban rézsútolt.
Az előtáblán sekély téglalap alakú helyet mélyítettek a szíjaknak, de a tábla élén nem alakítottak ki helyet számukra.
A háttáblán nincs kialakítva hely a csatoknak.
A bordák gerincen túlnyúló részeit a táblák élébe vezették, ahol mintegy fél centiméter hosszan, ferdén fut, majd a táblák felszínén szíj szélességű vájatba simul.
A táblák gerinc felé eső sarkainak belső oldalán íves mélyedés van kialakítva az oromszegő-alap kivezetésére, mely a tábla külső oldalán (a táblák éleivel hozzávetőlegesen 45 fokos szöget bezáró) vájatokba simul.
A táblák kereszt irányban összeszáradtak, jelenleg elöl rövidek, kilóg közülük a könyvtest.
2.2 Gerinc
A könyv feszthátas, enyhén gömbölyített. A gerinckasírozásnak nincs nyoma.
2.3 Könyvzáró és –védő elemek
A könyvet négy, a karmos csattípusba tartozó, a háttáblára záródó sárgaréz csatpár zárta. A táblán lévő háromkaréjos forma és a záródás iránya jellemző a karmos csattípusra. A háromkaréjos forma kétféle variációja is megjelenik a táblán. A háttáblán lévő csatrészekből három maradt, a fejnél levő elveszett, akárcsak a szíjakon lévő, a típusnak megfelelő, feltehetően kisebb méretű téglalap alakú csatrészek. A táblán lévő csatok lemezből készültek, háromkaréjos formájúak, három áttört háromlevelű lóhere és karcolt vonalak díszítik. A hosszanti oldalon elhelyezkedő csatok körvonala szeldelt, cakkozott, levelet imitáló, a benne húzódó vésett vonalak a levél erezetét adják. A lábnál levő csat körvonala sima, a középső karéj csúcsos, az alsó kettő íves; a benne húzódó karcolások az áttört lóhereminta szárát alkotják. A csat hengeres akadási része túllóg a tábla szélén. A csatokat három-három rézszög rögzíti, közvetlenül mellettük egy-egy üresen maradt szöghely van. A felszerelő-szögek apró, szinte fej nélküli rézszögek. A lábnál levő csatrészben, a középső karéj csúcsánál plusz egy nagyobb rézszög is van. A szögek egy része áthatol a táblán.
Az előtáblán négy, sekély, téglalap alakú mélyedésben a szíjat alkotó textilszalagok töredéke található. A zöld színű textilszalagokat díszítő beszövött, fehér színű, geometrikus minta az elő- és hátoldalon megegyezik. A szalagban sárga szálak tűnnek át a szövésen, és a szalag szakadásának helyénél kibúvó sárga szálvégek látszódnak. A szalagok végét a bársonyborítás alá, a fatáblán kialakított mélyedésbe bújtatták, és két nagyobb méretű félgömbfejű vasszeggel rögzítették. A szegek a tábla széléhez közel (mintegy 3-5 mm), azzal párhuzamosan helyezkednek el. A tábla belső oldalán bársonybeütés takarja a szögek végződési helyét. A hosszanti metszésen a lábhoz közelebb eső szíjnak az egyik rögzítőszöge hiányzik.
2.4 Címfelirat
A könyv szerző- és címfelirata színes betűkkel a hosszanti metszésre festett. A betűk talpa az előtábla felé áll, tehát a kötetet feltehetőleg az előtáblán fektetve tárolták.
2.5 Könyvtest
2.5.1 A könyvtest összeállítása
A lapok anyaga pergamen (több lapon felfedezhető a kecskebőrre jellemző szőrtüsző-mintázat és az állat foltossága), valamennyi ívfüzet öt ívből áll, kivéve az utolsó ívet, mely hatból. Az utolsó ívfüzet és az előzék kapcsolatának jelenlegi állapota nem az eredetinek megfelelő, az újrafűzéskor módosult; jelenleg az utolsó ív első lapja át van hajtva az előzéken. Az ívfüzetek öt fehér, feltehetőleg timsós cserzésű dupla bőrbordára fitzponttal végigfűzöttek. A fűzőcérna S sodratú. A fűzés során a bordákat feltöltötték. A bordák gerincen túlnyúló részeit a táblák élén ferdén vezették be, majd a tábla külső oldalán folytatódó vájatban két vasszeggel rögzítették. Az általuk okozott rozsdásodás látható a táblák belsején.
A könyvtest enyhén gömbölyített, a gömbölyítést követően lett körbevágva.
2.5.2 Metszés
A metszés három oldalon aranyozott (jelenleg fejnél halványabb, nehezen kivehető), apró pontokkal poncolt, valamint vörös, zöld és kék színnel festett. A poncolás követi és kiegészíti a festett mintát. A stilizált növényi motívumok a táblákra merőlegesen állnak egymás mellett, összeérő leveleik alkotják a metszésen végig futó hullámzó ornamentikát. A hosszmetszésen a szerző és a cím olvasható (nincs határozott kerete a feliratnak), a betűk talpa az előtábla felé esik, tehát a kötetet feltehetőleg az előtáblán fektetve tárolták. Az előtábla élén lábnál zöld festék nyoma figyelhető meg.
2.5.3 Előzék
Az előzékek pergamenből készültek, az ívekhez hozzáfűzöttek. Az első előzék tábla felé hajtott, hozzáfűzött két levél. A teljes lapok sárgább, barkaoldala fordul egymás felé. A tábla felé eső lap kisebb, nincs kiragasztva a táblára, de a táblán fehéres, kemény ragasztónyomok láthatók. A hátsó előzék tábla felé hajtott, hozzáfűzött egy levél. Az első, teljes lap kisebb a könyvtest lapjainál.
2.5.4 Fejezetjelölés
Nincs.
2.6 Oromszegő
Az oromszegő alapja fehér (feltehetően timsós cserzésű) sodrott bőrszíj, mely a fűzéstől külön menetben lett a könyvtesthez rögzítve, oly módon, hogy a fűzőcérnával minden ívközépbe leöltöttek a fitzpont közelébe, miközben az alapot a fűzőszállal szorosan feltöltötték. A díszítőöltést zöld és rózsaszín/hússzínű selyemfonal és egy kékes színre korrodált fémfonal szabályos váltakozása adja. A fémfonal – analógiák alapján megállapíthatóan – sárga selyem bélfonálra tekert egy oldalon aranyozott, réztartalmú ezüstfóliából vágott szalag. Az oromszegő színeinek egyenletes megoszlását azzal érték el, hogy a vastagabb fémfonalból kevesebb (két) szál van egymás mellett, míg a selyemfonalakból több (négy-négy). A fonalak átlósan metszik egymást, halszálkás mintát adva. Az oromszegő tövében gyöngysor húzódik. A hímzőszálak S sodratúak.
Az oromszegő-alap a táblák sarkán átvezetve jut ki a tábla külső oldalára, ahol a táblaélekkel mintegy 45 fokos szöget bezáró vájatba fekszik. A bőrszíj végződése egy-egy vasszeggel van rögzítve a táblához. A bársonybeütés takarása miatt a szög áthatolása nem figyelhető meg a tábla belső oldalán.
A lábnál lévő oromszegőt, az eredeti alapot megtartva, fémfonal használata nélkül 1989-ben rekonstruálták.
3. Javítás, Restaurálás
A kötetet 1989-ben restaurálták az OSZK Restauráló Laboratóriumában, melynek során (a restaurálási cédulakatalógus szerint) száraz tisztítást végeztek, az előzékeket javították, valamint a lábnál levő oromszegőt újravarrták az eredeti alapra. A fűzőcérna különbségéből egyértelműen látható, hogy az első ív, valamint az első és a hátsó előzék újra lett fűzve. Az utolsó ívfüzet és az előzék kapcsolatának jelenlegi állapota nem az eredetinek megfelelő, az újrafűzéskor módosult; jelenleg az utolsó ív első lapja át van hajtva az előzéken. A kötet védődobozában Restaurálási fejlap található 2002. április 10-éről, melyben a tár kéri a bársonyborításból kiálló lebegő szálak ragasztását; melyet minden jel szerint el is végeztek.
Dokumentáció (pdf)