Blondus: Romae instauratae libri III.

Vissza a corvina adataihoz

A győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Armadio I, No 1 jelzetű kódexe vaknyomásos, valamint aranyozott és festett bőrrátétes vörösesbarna egészbőr kötésű. A kötés a XV. században készült Itáliában. Az elő- és a háttábla díszítése nagyon hasonló. Eredetileg négy pár, a háttáblára záródó csat zárta a könyvet. A pergamen ívfüzetek három fehér dupla bőrbordára fitzponttal végigfűzöttek. A fehér bőr oromszegőalapokat a fűzéssel egy menetben rögzítették a könyvtesthez. Az oromszegő két színnel varrott, emeletes típusú. A metszés aranyozott, poncolt.
A könyv mérete: 248×159 (bordával)x37 mm. A tábla mérete 248x156x8 (borítóbőrrel) mm

1. Díszítéstechnika

A könyv vörösesbarna egészbőr borítású, a bőr vaknyomással, valamint festett és aranyozott bőrrátétekkel díszített. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, csupán apró eltérést fedezhetünk fel. A kör alakú középdíszben az elő- és a háttáblán egyaránt négy nagy kettőskör rátét van, a háttáblára sok apró szimpla kör rátétdísz is került, míg az előtábláról ezek hiányoznak. A tábladíszítés felépítésének a ritmusát a kitöltetlen és a kitöltött keretek váltakozása adja. Az egységeket négy párhuzamosan futó vaknyomásos lénia választja el egymástól, s ez keretezi is a táblákat. Az első, üres keretet követi egy díszített, amelyben rovátkolt keresztmotívumok és kettőskör bőrrátétek váltakoznak. Majd ismét egy üresen hagyott keret következik. A középmezőt két bélyegzőből kialakított fonadékdísszel és háromfél körrátéttel (egy nagyobb és egy kisebb kettőskör és egy kisebb szimpla kör) kitöltött keret szegélyezi, mely a rövidebb oldalakon sokkal vastagabb. A középdísz kör alakú, fonadékdísz minta közé illesztett körök töltik ki – az elő- és a háttáblát a korábban említett módon eltérően. A középmező többi részét elszórtan kisebb és nagyobb kettőskörök díszítik, sarkaiba vaknyomásos kettős léniákkal negyedkörív van húzva.

A gerincmezőket három egymás mellett párhuzamosan futó vaknyomásos lénia osztja rombuszhálókra. A rombuszok üresek. Fejnél és lábnál kifutó a rombuszhálóminta, azaz nincs lezárva léniával.

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A könyv kötése vörösesbarna egészbőr, a borítás kecskebőrből készült. A bőrbeütés széle áttetszik az előzékek tüköroldalain: serfelt szélű, nincsen egyenesre vágva. A sarkok duplán bevágottak.

2.1.2 Tábla

A könyv táblái fából készültek, a borítóbőr és az előzékek tüköroldala takarja, kis méretű kilátszó része alapján feltehetően bükkfa. A táblák külső oldala enyhén domborúra kialakított, gerincnél meredeken rézsútolt. Belső oldaluk a metszések mentén alig rézsútolt, gerincoldalon egyenes. A tábláknak van pereme, de a corvinakötésekénél kisebb méretű. Az előtáblán a szalagok helyét a táblába mélyítették, de fordulásuknak nem alakítottak ki helyet a tábla élén. A háttáblán a csatoknak nem alakítottak ki helyet a tábla élén. A bordákat a táblák élén keresztül vezették a táblák külső oldalán kialakított vájatba. Az oromszegőalapok a táblák külső oldalára futnak, a kivezetés helye takarásban van.

2.2 Gerinc

A kötet gerince egyenes. A könyvnek három, duplára kidolgozott dupla bordája van. Az oromszegő enyhén kidomborodik a gerincbőrön, de nincs bordaként kidolgozva. A sapkák egy magasságban vannak a táblákkal.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Eredetileg négy, a háttáblára záródó sárgaréz csatpár zárta a könyvet. A háttáblán levő csatrészek háromkaréjos formájúak, hiánytalanul megőrződtek. Hengeres részük túllóg a tábla szélén. A csatokat három-három rézszeg rögzíti a táblára, a szegeknek szabálytalan alakú, kiálló kis feje van. A csatok párdarabjai mind elvesztek, halvány, téglalap alakú lenyomatuk őrződött meg csupán az első előzék röplapján. A csatokon felfedezhető a rézlemez kalapálásának nyoma. A csatokat eredetileg tartó vörös textilszalagokat az előtábla bőrborítása alá bújtatták, ahol két-két csillagfejű szeggel rögzítették. A szalagok kártyaszövéssel készültek, beszövött sárga mintával.

2.4 Címfelirat

A fejmetszésen az oromszegő tövében, azzal párhuzamosan a szerző rövidített neve olvasható: „BLON[D]”. A gerincen fejnél ragasztott papírcímke töredéke látható.

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A pergamen ívfüzetek három dupla fehér bőrszíjra fitzpontokkal vannak végigfűzve. Az első előzéket két lappárból álló Incipit követi, majd öt lappárból álló ívfüzetek sorakoznak. A fűzőszál S sodratú. Az ívfüzetek kollacionálását a szövegre merőlegesen futó őrszó(szöveg) és a lapok sarkába írt ívjelzet is segítette. A szövegtükör vonalazását tintával húzták meg. Az őrbetűk az iniciálé mellett a lap szélén helyezkednek el. A lapokon eltérő megjelenésű a szőr- és a húsoldal, a szőroldal fényes, míg a húsoldal bolyhos felületű. Több helyen jól megfigyelhető a pergament adó állat foltjai.

A bordavégződéseket egy-egy szög rögzítette a fatáblához, melyeknek anyagáról az előzéktükrön megjelenő korróziós nyomok árulkodnak, vas és réz egyaránt megfigyelhető. A gerincen a bordaközöket kitöltő és a gerinc szélességén kissé túlnyúló fehér bőrkasírozás van, melynek gerincen túlnyúló végeit a táblák külső oldalának rézsútolására ragasztották.

Metszés

A metszések három oldalon aranyozottak. Fejnél és lábnál poncolás nyomai fedezhetőek fel. A fejmetszésen rombuszháló minta sejlik fel; az oromszegő tövében a szerzőre utaló tintaírás olvasható: „BLON[D]”

2.5.2 Előzék

Az első előzék egy hozzáfűzött pergamen lappár. Első lapja tükörként ki van ragasztva a táblára. Az előzék valamennyi látható oldala íráshoz vonalazott, de a szövegtükör mérete nagyobb a kódex lapjaiénál. A kiragasztott lap kisebb a röplapnál, a könyvkötő három oldalon körbevágta. A tüköroldalra nyomtatott ex libris van ragasztva: „Cath Ecclesiae Jauriensis”. A röplapon megőrződött a mára elveszett csatok halvány, téglalap alakú lenyomata.

A hátsó előzék szintén egy hozzáfűzött pergamen lappár, oldalai íráshoz vonalazottak, de a szövegtükör mérete nagyobb a kódex lapjaiénál. A kiragasztott lap kisebb a röplapnál, a könyvkötő három oldalon körbevágta.

2.6 Oromszegő

Az oromszegő alapja fehér bőr, melyet feltehetőleg a fűzéstől külön menetben rögzítettek a könyvtesthez. Az oromszegőalap alá és fölé vezetőszálat tartottak. A lábnál levő oromszegő bomlásánál kilátszódik a vezetőszál, mely sodratlan. Az oromszegő díszítőöltése emeletes, két színnel varrott (fejnél a halványzöld két szál, a hússzínű egy szál; lábnál mindkét szín két szállal varrott). Mindkét színű szál S sodratú.

3. Javítás, Restaurálás

Eredeti, érintetlen állapotában maradt fenn a kódex kötése. A könyv nem javított, nem restaurált.