Damascenus: Sententiae

Vissza a corvina adataihoz

Kötésleírás

A könyv mérete: 370 x 251 (bordával 254-5) x 71 mm, tábla 370 x 248 x 10 mm

A Cod. Lat. 345. jelzetű corvina kötése aranyozott, vaknyomásos, festett és bőrrátétes. Négy-négy helyen zöld színű bőrberakás díszíti a táblákat. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, a háttáblára aranyozott címfelirat kivételével. A középmező tetején Mátyás magyar-cseh királyi címere helyezkedik el. A könyv eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú sárgaréz csatpárral záródott. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest eredetileg négy dupla, barna bőrbordára fitzponttal végigfűzött volt. Mindhárom oldali metszés aranyozott és poncolt. Az oromszegőalap eredetileg barnásvörös bőr volt, az ívekhez hozzáfűzött, díszítése háromféle színes fonallal varrt, melyből az egyik fémfonal. A díszítőöltés emeletes.

1. Díszítéstechnika

Jelen corvina Theodor Gottlieb felosztása szerint az ötkörös díszítésű kötések közé tartozik, napjainkban, Rozsondai Marianne nyomán inkább a corvina-kötésdíszítések legelterjedtebb, legáltalánosabban alkalmazott, úgynevezett hangsúlyozott középdíszes kötetei közé sorolható. Dús díszítése egyesbélyegzőkből tevődik össze. A táblákat vaknyomásos és aranyozott vonalak, aranyozott és festett bőrrátétes kettőskörök, valamint vaknyomásos fonadékminta kereteli. A középmező téglalap alakú, rozetta-sor kerete aranyozott. A középdísz öt, egymást metsző kör. Mátyás magyar és cseh királyi címere a középmező tetején helyezkedik el. A középdíszt aranyozott rozettasorok alkotta ívek tagolják, s burjánzó, aranyozott növényi díszítés tölti ki.

Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, kivéve hogy a háttábla felső részén az aranyozott kettőskör-sor helyén található a címfelirat.

Részletes díszítésleírás

A táblákat egy vaknyomásos vonal és egy aranyozott bőrrátétes kettőskör-sor keretezi. A kettőskör-sor a sarkoknál és az oldalak felénél kiszélesedik. A középmező téglalap alakú, vaknyomásos lénia, fonadékdísz, aranyozott rozettasor, valamint kék színre festett rátétsor keretezi. A fonadékdísz a rövidebb oldalakon szélesebb, a hosszabb oldalakon keskenyebb, apróbb és nagyobb körök ékelődnek közé. A középmezőben legfölül középen helyezkedik el Mátyás négyosztatú magyar és cseh királyi címere, első és negyedik részében a vágásokkal, a második és harmadikban kettősfarkú cseh oroszlánnal. A középdísz öt, egymást metsző kör. A középső, legnagyobb kört aranyozott rozettasorok alkotta ívek tagolják. Az ívek két, egymásra merőleges mandorlaformát rajzolnak ki. A mandorlaformák csúcsánál bőrkívágásos díszítőtechnikát alkalmaztak. A kimetszett borítóbőrök helyére sokkal vékonyabb, zöldre festett kecskebőr darabot illesztettek. A középdíszt alkotó köröket burjánzó, aranyozott növényi díszítés tölti ki. Tulipánokból, kehelyvirágból és levélvariációkból, valamint az ezeket összekötő szárak összességéből áll össze a minta.

A háttáblán fejnél az aranyozott kettőskörök helyett aranyozott címfelirat fut, melynek helyét karcolt vonalak jelölik. Ugyanakkor érdekes, hogy a címfelirat alatt látható a rátétek helyét kijelölő körsor-nyomás

Gerinc

A gerinc vaknyomásos díszítésű. Hármas léniák keretelik a gerincmezőket, a mezőkön belül pedig rombuszháló-mintát alkotnak. A rombuszokba egy-egy hatszirmú rozetta van nyomva. A dupla borda osztása mentén szintén hármas lénia fut.

Bélyegzők

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A borító vörös, kecskebőrből készült egészbőr kötés. A bőrkivágásoknál megfigyelhető, hogy a kötésbőr vastag, hozzávetőlegesen 1 mm. A bőr hiányait a restauráláskor kiegészítették. A sarkok és a beütések javítottak, új, kiragasztott pergamen előzéktükör takarásában vannak. Ugyanakkor az előzéktükrön kidomborodó bőr egyenetlen szélű, nincs egyenesre vágva.

2.1.2 Tábla

A tábla teljes egészében le van fedve, egyrészt a borítóbőrrel, másrészt a restauráláskor kiragasztott pergamentükörrel, ezért a faanyag fajtája nem meghatározható. A tábla belső oldala a metszések mentén rézsútolt, a rézsútolás egyenetlen, szöge változó. Gerincoldalon a tábla belseje egyenes. A tábla külső oldala egyenes, kivéve gerincoldalon, ahol meredeken rézsútolt. A tábla külső oldalának enyhe íves kialakítása nem megfigyelhető. A bordák és az oromszegőalapok a tábla külsejére futnak, a jelenlegi kötésen takarásban vannak.

2.2 Gerinc

A könyv feszthátas, négy dupla bordája van. A gerincmezőket bőrrel, puha, feltehetőleg zsírcserzésű vadbőrrel kasírozták (Kozocsa 1998 és 2000). A jelenlegi sapkákat a restauráláskor alakították ki. A második gerincmezőre kézzel írott, csontszínű, ragasztott, papírcímke töredéke van.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Eredetileg négy, a háttáblára záródó csatpárat szereltek a könyvre. A háttáblán levő részek eredetiek. A restauráláskor kiegészítették a töredékes csatokat, valamint új szíjakkal látták el a könyvet. Sem a szíjak, sem a rajtuk levő csatok nem felelnek meg a csattípusnak. Láncrögzítésnek nincs nyoma.

2.4 Címfelirat

A háttáblán fejnél aranyozott címfelirat fut végig: „IO~AHIS DAMASCE~I SE~TE~CIE CV~ ALIIS”. A címfelirat alatt és felett a nyomást segítő karc fut. Készítéstechnikai érdekesség, hogy a cím a rátétnélküli kettőskörsorra van nyomva.

A második gerincmezőre natúrszínű papírcímke van ragasztva, melyen töredékes tintaírású szöveg olvasható: Se[…] Anse[…]

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A könyvtest öt lappárból álló pergamen ívfüzetekből áll össze. A könyvtest utolsó lapja, mely a kéziratszöveg befejező részét tartalmazza, különálló lap; jelenleg az utolsó ívre van áthajtva. Az ívfüzetek négy dupla barna bőrbordára fitzponttal végigfűzöttek voltak. Kozocsa Ildikónak a corvinák kötését összegző tanulmányából derül ki, hogy jelen corvina növényi cserzésű barna színű bőrszalagokra volt felfűzve (Kozocsa 1998 és 2000).

A szövegtükröt dupla karcolt vonal jelöli ki, ezek meghúzását apró tűszúrások segítették. Egyes lapszéleken fennmaradt a sorkijelöléshez használt tűszúrássor.

Az ívfüzetek utolsó oldalán függőlegesen írt őrszó van.

Mátyás címere át van festve egy kettőskeresztes címerrel, de az előző oldalon látszódik a korábbi címer lenyomata.
Az utólag befestett iniciálék formája helyenként alkalmazkodik a szöveghez. Az iniciálékban csak az aranyozott betű alatt van bóluszalapozás, ettől a betű kidomborodik. A bólusz színe világosrózsaszín. Az iniciálék betűjének aranyozásához laparanyat használtak, díszítéséhez arany- és ezüstfestéket is. Az iniciálék többségén megfeketedett ezüstfestés látható, mely néhol még ezüstösen megcsillan. A tizenegyedik lap verzójára festett D iniciálé díszítése félbemaradt.

A 86-175. ceruzával számozott lapon a felső sarkokat szabálytalanul levágták.

2.5.2 Metszés

A könyvtest három oldali metszése aranyozott és poncolt.

2.5.3 Előzék

A korabeli könyvtestnek nem maradt előzéke. A restauráláskor első és hátsó kiragasztott pergamentükörrel egészítették ki a kötést, melyeket áthajtottak az első, illetve utolsó ívre, és az áthajtást leragasztották.

2.5.4 Fejezetjelölés

Nincs.

2.6 Oromszegő

Az eredeti oromszegő emeletes. Alapja barnásvörös, sodrott bőr, melyet a fűzést követően, a gerincen túlnyúló bőr kasírozórétegen keresztül minden ívbe lencérnával leöltve (Kozocsa-cikk) rögzítették a könyvtesthez. A lefejtett oromszegőről készült fénykép, valamint az íveken található lyukak alapján megállapítható, hogy a leöltések általában a fitzpont felett mintegy fél centiméterrel történtek.

A díszítőöltés emeletes, melyet úgy alakítottak ki, hogy az alap alá és fölé is kenderzsineget tartottak. A díszítőöltést rózsaszín és zöld selyemfonal és egy fémfonal szabályos váltakozása adja. A fémfonal sárga selyem bélfonálra tekert, egy oldalon aranyozott, réztartalmú ezüstfóliából vágott szalag.

Az OSZK-beli restauráláskor lefejtették az oromszegő-töredékeket, s az újrafűzéskor a fűzéssel egy menetben díszítetlen oromszegőket varrtak a könyvtestre.

1995-ben Járó Márta fémfonal-vizsgálatnak vetette alá az oromszegő töredékét, melynek során optikai mikroszkópos morfológiai elemzést és nedvesanalitikai vizsgálatot végzett. Az EDS-felvételeket Tóth Attila az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetben végezte. A fémszalag 0,3-035 mm. Az alapfém ezüst, kevés rézzel ötvözve, bevonata arany. A fonal készítéstechnikájáról megállapítható, hogy egy oldalon aranyozott ezüstfóliából vágott szalag sárga, S sodratú selyem bélfonal köré S sodratban tekerve. Tudomásunk szerint ez az egyetlen corvina-oromszegő, melyet anyagvizsgálatnak vetettek alá. A többi, hasonló készítéstechnikájú és kinézetű corvina-oromszegő anyagának leírásakor analógia alapján erre a vizsgálatra hivatkozunk.

3. Javítás, Restaurálás

1967-ben Kozocsa Ildikó restaurálta a kódexet az OSZK Restauráló Laboratóriumában. A könyvtest szét lett szedve, s új bőrpántokra fűzték fel. Új pergamen előzéktükrökkel egészítették ki. A gerinc új bőrkasírozást kapott. A bőrborítást lefejtették, sérüléseit javították. A táblák hiányait javították, a szúrágásokat tömítették. A háttáblára szerelt csatrészek eredetiek, a szíjon levők restauráláskori kiegészítések.

Dokumentáció (pdf)