Rannusius: Sermo de ascensione

A kódex a II. Ulászló (1490–1516) alatti magyar udvari kultúra bizonyos mozzanatait őrzi. A pistoiai Rannusius Crispus szentbeszéde ugyanis II. Ulászló király jelenlétében hangzott el, amelyből az udvari műhelyben – minden bizonnyal a király rendelkezésre – készült el ez a díszkódex. A kézirat budai eredetére mindenekelőtt a másoló személyéből következtethetünk, aki kiemelt szerepet játszott a királyi könyvtár kialakításában Mátyás idején, az 1480-as évek végén. Egyelőre három corvina és Nagylucsei Orbán zsoltároskönyve azonosítható az ő munkájaként. (Tételesen lásd lent a scriptornál.) A díszítés minden bizonnyal szintén a királyi műhelyben készült. Figyelemre méltó azonban, hogy a stílus szakít a corvinák reneszánsz jellegével, s visszatér a közép-európai gótikához. Csupán a két iniciálé őrzi a reneszánsz karaktert. A kódex datálásához egyelőre nincsenek biztos támpontjaink. A Mátyás alatt működő másoló személye ugyanakkor mégis azt sugallja, hogy az 1490-as évek elejével kell számolnunk. Más jelek is arra utalnak, hogy II. Ulászló a kezdeti években még megkísérelte elődje könyvkultúráját követni, s ekkor még maga is készíttetett díszkódexeket udvarában. A Mátyás alatti királyi mesterek az első években még fel-feltűnnek az Ulászló-kori kéziratokban, s bizonyos díszítések, kötések stílusa igyekszik követni a Mátyás alatt készült királyi kódexekét. A Nicolaus de Mirabilibus prédikációját tartalmazó kódex ismételten egy élményszerű vallásos udvari eseménynek állít emléket, s a Rannusius-kézirathoz hasonlóan szintén a királyi mesterek munkája (Bécs, ÖNB, Cod. 1566). (Zsupán Edina)

 

ADATLAP

Jelzet: G. I. 46. – Deissmann 46
Ország: Törökország
Város: Isztambul
Őrzési hely: Topkapi Serai
Szerző: Dominicus Crispus Rannusius (15–16. század)
Tartalom: Sermo de ascensione habitus coram rege Wladislao
A cím magyarul: Ulászló király előtt tartott szentbeszéd Krisztus mennybemeneteléről
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: II + 14 + II*
Levélméret: 198 × 144 mm
Írás helye: Buda
Írás időpontja: valószínűleg az 1490-as évek eleje
Scriptor: a Mátyás alatt létrehozott budai műhely számára dolgozó scriptor (corvinák az ő másolatában: Budapest, OSZK, Cod. Lat. 417.; München, BSB, Clm 175; Velence, BNM, Lat. VIII, 2 [=2796]; valamint tőle származik Nagylucsei Orbán psalteriumának másolata is: Budapest, OSZK, Cod. Lat. 369.) (Vö. ZSUPÁN Edina, "A Corvina könyvtár budai scriptorai" 2020.)
Illuminálás helye: Buda
Illuminálás ideje: 1490–1516 között, valószínűleg az 1490-as évek elején
Címer: II. Ulászló (cseh király 1471–1516, magyar király 1490–1516) címere
Possessor, proveniencia: II. Ulászló; a kéziratot I. Szulejmán szultán (oszmán szultán 1520–1566) vitte Budáról Konstantinápolyba 1526-ban
Kötés: 19. századi török bőrkötés (az eredeti kötés zöld selyemmel borított fehér bőrkötés volt, vö. CSAPODI, Csaba, The Corvinian Library. History and Stock 1973, 340–341, Nr. 564)
Corvina nyelve: latin
A corvinában szereplő mű/vek magyar fordítása/i: nincs