Ambrosius: Sermones
A szöveg az elsők között készülhetett el azon másoltatási kampány során, amely az 1480-as évek végén a magyar király megrendelésére vette kezdetét Firenzében. Hogy Budára szánták, jelzi a scriptor megjegyzése a szöveg végén: „Re de Ungaria”, azaz „Magyarország királya”. A ritka szerző, Maximus torinói püspök (4. sz. vége ‒ 5. sz. eleje) művei a kódexben Szent Ambrus neve alatt szerepelnek. A kéziratot Budán illuminálta az „első címerfestő”. A címlap alján a koronás Aragóniai-címer és két oldalán a két ékkő átfestés, amelyre minden bizonnyal Mátyás időközbeni halála miatt került sor. Egy későbbi tulajdonos, Georges d’Amboise (1460–1510) roueni érsek könyvtárának inventáriuma szerint a kódexnek eredetileg lila bársonykötése volt. (Zsupán Edina)
Az adatlap forrása a francia nemzeti könyvtár (Bibliothèque nationale de France) kéziratleírása.
ADATLAP
Jelzet: Latin 1767Ország: Franciaország
Város: Párizs
Őrzési hely: Bibliothèque Nationale
Digitalizált corvina: az őrzőhelyen
Szerző: Szent Ambrus (339–397); Torinói Szent Maximus (?–408/423 között); Nagy Szent Baszileiosz (329/330–379)
Tartalom: Sermones
A cím magyarul: Szentbeszédek
Fordító: Tyrannius Rufinus (344/345–411/412)
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: 201
Levélméret: 345 × 235 mm
Írás helye: Firenze
Írás időpontja: a befejezés dátuma: 1488. július 15.
Scriptor: Cantes Bonagius de Cantinis (1467 k.–?)
Illuminator: első címerfestő
Illuminálás helye: Buda
Illuminálás ideje: 1489–1490
Címer: Hunyadi Mátyás (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) címerére festették rá I. Ferdinánd nápolyi király (ur. 1458–1494) címerét; II. Boubon Károly roueni érsek (1562–1594) címere a gerincen
Possessor, proveniencia: a kézirat Hunyadi Mátyás király számára készült, amit az utolsó lapon olvasható "re d'Ungaria" felirat is tanúsít; ez ugyanis minden corvinában olvasható, ami Mátyás halála után I. Aragón Ferdinánd nápolyi király könyvtárába került; az ő utódjától – Marie-Hélène Tesnière szerint IV. Frigyestől (ur. 1496–1501), Marie-Pierre Laffitte szerint már III. Ferdinándtól (ur. 1504–1516) – vásárolta meg Georges d’Amboise (1460–1510) roueni érsek a 16. század elején (1508 előtt); a corvina az egymást követő roueni érsekek birtokában maradt, és a 16. század folyamán a Château de Gaillonban őrizték; a kézirat II. Boubon Károly roueni érsek 1594-ben bekövetkezett halála után került a Louvre-beli könyvgyűjteményébe, ahonnan 1726-ban került a francia király könyvtárába
Kötés: szattyánbőrkötés (1593)
Corvina nyelve: latin
A corvinában szereplő mű/vek magyar fordítása/i: NAGY SZENT BASZILEIOSZ művei. [Ford. és a jegyzeteket írta VANYÓ László] (Budapest: Szt. István Társ., 2001)