Asconius Pedianus: Commentaria in Ciceronis orationes

Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás

Kötésleírás

A könyv mérete: 267 x 187 (bordával, borda nélkül: 184) x 37 mm, tábla mérete: 267 x 182 x 7

A Cod. Lat. 427. jelzetű corvina aranyozott, vaknyomásos, festett és bőrrátétes díszítésű vöröses színű egészbőr kötésű. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, a háttáblára aranyozott címfelirat kivételével. A táblák közepén Mátyás címere jelenik meg. A könyv eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú sárgaréz csatpárral záródott. A kötéstábla bükkfából készült. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest három dupla, fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Az előzékek anyaga szintén pergamen, a könyvtesthez hozzáfűzöttek. Mindhárom oldali metszés aranyozott és poncolt. Az oromszegőalap fehér bőr, az ívekhez hozzáfűzött, díszítése háromféle színes fonallal varrt, melyből az egyik fémfonal. A díszítőöltés emeletes. A könyvet 1981–82-ben az OSZK Restauráló Laboratóriumában restaurálták.

 

1. Díszítéstechnika

Felépítés

Jelen corvina az úgynevezett hangsúlyozott középdíszes kötések közé tartozik. Dús díszítése egyesbélyegzőkből tevődik össze. A táblákat a corvináknál szokásos módon vaknyomásos vonalak, aranyozott és festett bőrrátétes kettőskörök, valamint fonadékminta kereteli. A középmező téglalap alakú, növényi sarokdíszei és tulipán-sor kerete aranyozott. A középdísz egyenesek és ívek által határolt, keleties forma. Centrumában a címer áll, melyet burjánzó, aranyozott növényi díszítés ölel körül.

Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, kivéve hogy a háttábla felső részén az aranyozott kettőskör-sor helyén található a címfelirat, mely a tábla és a bőr hiánya miatt töredékes: ASCONIU[…]NUS. Jól láthatóak a szövegaranyozás segédvonalai. A szöveg előtt és után aranyozott palmetta és levéldísz van, az egészet vastag aranyozott vonal kereteli.

Részletes díszítésleírás

A legkülső, a tábla szélén körbefutó keret vaknyomásos vonalakból (melyet egy hármas és egy egyes lénia használatával alakítottak ki) áll. Az ezt követő keretet aranyozott bőrrátétes kettőskörök alkotják, az oldalak felénél hét bőrrátétes (eredetileg feltételezhetően zöld színű) kettőskör virág alakba rendeződik. Majd egy vastag, téglalap alakban körbefutó vaknyomásos lénia következik. A lénia és a középmező közötti területet sűrűn elhelyezett vaknyomásos, egyenes és íves rovátkolt fonadékdíszek, valamint apró, eredetileg kékeszöld körök (a kopásoknál előtűnik a bőr sárgás színe) töltenek ki, a tábla rövidebb oldalain vastagabb, a hosszabb oldalain vékonyabb ez a keret. A középmező díszes, színes, valamennyi eleme aranyozott, esetleg ezüstözött vagy festett. A téglalap alakú középmezőt aranyozott lénia kereteli, sarokdíszei aranyozott növényi-indás díszítésűek (levél- és tulipánvariáció, szárak, cseppforma, kör). Majd tömören aranyozott keret fut körbe, melyben kisebb fajta tulipán apró kettőskörrel váltakozik, az oldalfelező pontoknál ötszirmú rozetta helyezkedik el. A középmező legbelső kerete zöld, a középdísz külső kerete kékre festett kettőskörökből áll. A középdísz egyenesek és ívek által határolt, keleties forma. Oldalsó csúcsai elérik a középmező keretét. A középdíszt aranyozott, léniáktól övezett tulipánsor kereteli, a tulipánok között két-két cseppforma, alul és felül a csúcsokban, valamint az oldalakon középen egy-egy ötszirmú rozettával. A tulipánok a csúcsok felől az oldalsó rozetták irányába futnak. Majd zöld, bőrrátétes kettőskör keret következik. A középdísz magját aranyozott lénia keretezi, s aranyozott egyesbélyegzőkből álló motívumrendszer tölti ki a felületet. A tábla közepén kékre festett keretű és osztóvonalú, négy részből álló címer, a második és a harmadik mezőben egyesbélyegzővel nyomva kétfarkú (cseh), balra forduló oroszlán, a másik két mezőben négy-négy vágás. A címer felett aranyozott korona. A középpontból négy irányba burjánzó, indás növényi motívumrendszer nő ki, mely szabályosan, a függőleges és vízszintes tengelyre szimmetrikusan építkezik. Kehelyvirágból, tulipán- és levélvariációkból, az ezeket összekötő szárakból, valamint apró térkitöltő körökből áll.

A háttáblán a címfeliratot aranyozott palmetta és levéldísz előzi meg s követi.

A gerinc vaknyomással díszített. A gerincmezők hármas léniával kereteltek, átlóikat szintén hármas léniák alkotják. Az átlók behúzása révén kapott háromszögekbe ötszirmú vaknyomásos rozetták vannak nyomva.

Bélyegzők

 

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A könyv kecskebőrből készült, vörös egészbőr borítású. A sarkok bevágottak (bár a bőr illesztése az évek során keletkezett hiányok, valamint a restaurálás kénytelen beavatkozása miatt nem az eredeti állapotot tükrözi, a táblákon karcolásnyom árulkodik a kialakítás módjáról). A beütés serfelt szélű.

Az eredeti sarokkialakítás bevágott lehetett, melyről karcolásnyomok árulkodnak a tábla belsején
Az eredeti sarokkialakítás bevágott lehetett, melyről karcolásnyomok árulkodnak a tábla belsején
2.1.2 Tábla

A könyvtáblák bükkfából készültek.

A gerincoldal kívülről teljes vastagságában meredeken rézsútolt, belül pedig egyenes. A három metszésoldal belülről rézsútolt, a külső oldal a szélek mentén enyhén domborúra kialakított.

Az előtáblán a szíjak, a háttáblán a csatok is sekély mélyedésbe illeszkednek. A szalagok számára nem alakítottak ki határozott helyet a táblák élén.

A bordák bőrszíjainak gerincen túlnyúló végeit a fatáblák külső oldalán vájatba fektették, az előtáblán két-két faszeggel rögzítették őket, a háttáblán a faszegek mellett vasszeg nyoma is látható.

Az oromszegő-alap gerincen túlnyúló részét bőr takarja. Rőgzítőszögeinek kidomborodása megfigyelhető a beütésen.

 

2.2 Gerinc

A könyv feszthátas, három duplára kidolgozott dupla bordája van. Zsineg lekötésnyoma nem látszódik. Sapkái újonnan kialakítottak. Gerinckasírozásról nincs információ.

 

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Eredetileg négy, a háttáblára záródó karmos csatpár zárta a könyvet. A szalag és a csat rögzítése egyaránt a bőr alatt van, takarásban, így nem bontja meg a tábla díszítésének kompozícióját.

Egyszínű, zöld textilszlagjaiból a lábnál levő teljes hosszúságában megvan. A széleit rojtok díszítik. A többi szalagnak töredéke maradt meg a fatáblán kialakított sekély mélyedésben, a bőrborítás alatt. A szalagon levő csatrész hajtott.

A sárgaréz csatok a borítás alá bújtatottak. Sekély mélyedésbe illeszkednek, ahová két szeggel vannak rögzítve (a szegek a restaurálás előtti fotókon megfigyelhetőek).

A könyvet a háttábláján fejnél lánccal rögzítették az olvasópulthoz. Erről a tábla és a bőr hiánya árulkodik, melyeket a restauráláskor kiegészítettek, javítottak. Az előzéken nincs nyoma a lánc rögzítésének.

 

2.4 Címfelirat

A háttáblán legfelül aranyozott címfelirat olvasható, mely a tábla és a bőr hiánya miatt töredékes: ASCONIU[…]NUS. A szöveg előtt és után aranyozott palmetta és levéldísz van, az egészet vastag aranyozott vonal kereteli.

A címfelirat részlete háttáblán
A címfelirat részlete háttáblán

 

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A könyv három fehér dupla bőrbordára fitzponttal végigfűzött. A bordák bőrszíjainak gerincen túlnyúló végeit a fatáblák külső oldalán vájatba fektették, az előtáblán két-két faszeggel rögzítették őket, a háttáblán a faszegek mellett vasszeg nyoma is látható. Az ívfüzetek öt levélpárból állnak. Fűzést segítő bemetszések nem figyelhetőek meg a lapok hajtásánál. A fűzőszál S sodratú.

Metszés

A metszés mindhárom oldalon aranyozott és poncolt.

Az aranyozott és dúsan poncolt lábmetszés
Az aranyozott és dúsan poncolt lábmetszés
2.5.2 Előzék

Az első előzék egy hozzáfűzött pergamen levélpár.
A hátsó előzék egy hozzáfűzött pergamen levélpár.

2.5.4 Fejezetjelölés

Nincs.

 

2.6 Oromszegő

Az oromszegő-alap fehér bőr, melyet a fűzéstől külön menetben rögzítettek a könyvtesthez, olyan módon, hogy minden ívközépbe leöltöttek a fitzpont közelébe. Végződései kívülről a táblába vannak süllyesztve (ennek pontos módja a bőrborítás miatt nem látható). Az oromszegő-alap rögzítőszála S sodratú.

A díszítőöltés emeletes. A bőralaphoz hímzőfonalakkal rögzítették az alap alá és fölé tartott vékony vezetőszálat. A díszítőöltést zöld és hússzínú selyemfonal és egy zöldes színre korrodált fémfonal szabályos váltakozása adja. Analógia alapján a fémfonal sárga selyem bélfonálra tekert, egy oldalon aranyozott, réztartalmú ezüstfóliából vágott szalag. A hímzőfonalak S sodratúak.

A fejnél levő oromszegő
A fejnél levő oromszegő

 

3. Javítás, Restaurálás

A könyvet 1981-82-ben az OSzK Restauráló Laboratóriumában Cziegler Mária és Fodor Éva restaurálta. A nyílás korábbi javítását eltávolították. A háttábla, a bőrborítás és a pergamenelőzékek hiányait kiegészítették. Egy-egy japán papír előzéklapot ragasztottak a pergamenlapok elé és mögé. Az oromszegőt javították. Johannes Fabri nyomtatott ex librisét leválasztották az előtábla belső oldaláról, és a pergamenelőzék elé papírfüllel rögzítették.

Dokumentáció (pdf)