Agathias: De bello Gothorum

Vissza a corvina adataihoz

A könyv mérete: 301mm x 226mm x 50mm. A tábla mérete: 301mm x 210mm x 4mm

Természetes színű, keménytáblás, egészpergamen kötés. A kötésnek metszésre hajló pereme nincs, nyílásán áthúzták a pergamen fűzés- és oromszegőalapokat. Tábláin aranyozott super ex libris szerepel. Metszése aranyozott és poncolt.

1. Díszítéstechnika

A táblákra super ex librist aranyoztak, középen címerrel, az előtáblán fejnél és lábnál a tulajdonosra és a kötés évére utaló szintén aranyozott felirat szerepel. A rövidítés feloldása fejnél: E[x]. A[ugusta]. B[ibliothe]C[a]. V[indobonensis]., lábnál: 17. G[erardus]. L[iber]. B[aro]. V[an]. S[vieten]. B[ibliothecarius]. 55.) A kötés a bécsi uralkodói könyvtár számára Gerard van Swieten könyvtárossága idején készült 1755. A felirat egységeit aranyozott csillagok fogják közre. A betűk aranyozását a pergamenre karcolt vonal segítette.

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A kódex eredeti kötésének borításáról nincs adatunk, a poncolt aranymetszés a corvinakötések közül a bőrkötésűekre jellemző, de a könyv gerincén az enyvezésben megtapadt barna színű töredékek, melyek feltehetően a bőrborításból maradtak fenn és az elnyíló gerincborítás alatt figyelhetők meg, nem corvina típusú kötésre utalnak. A vizsgált corvinakötéseken a gerincet fehér bőrrel kasírozták meg.

A kódex jelenlegi kötésének borítása természetes színű, vastag, merev pergamenből készült. Az egészpergamen kötésnek metszésre hajló pereme nincs, nyílásán áthúzták az oromszegő- és fűzésalapokat. A fűzéshez használt pergamenszalagok gerincen túlnyúló végeit a gerincig bevágták, oly módon, hogy egy keskeny és egy szélesebb szalag keletkezzen. A nyíláson csak a keskenyebb szalagot húzták át, a szélesebbet rövidebbre vágva a tábla belső oldalára ragasztották ki. A kötet elején a szalagok felső része a keskenyebb szalagrész, hátul az alsó rész. Ezért a nyílásokon áthúzott pergamenszalagok nem esnek egy vonalba. A kötet gerincborításán az alsó és felső élt kissé visszatörve peremet alakítottak ki. A borítópergament papírral bélelték ki, a háttábla beütésének sérülésénél a papír széle kilátszik. A borítás sarkait átlapoltan behajtották.

2.1.2 Tábla

A pergamenkötés táblái papírtáblák.

2.2 Gerinc

A kötet gerince sima, gömbölyített, nem feszthátas, gerinclemez nélkül készült. A fűzés pergamenszalagjai a borítópergamenen enyhén átdomborodnak.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Nincsenek könyvzáró és –védő elemek.

2.4 Címfelirat

A kötet gerincborítására közvetlenül, de címkeszerű megjelenéssel aranyozták a mű íróját és címét, valamint gyűjteményi adatait. A „címkék” alapszínét barackszínűre festették, amely elhalványult, a keret és szöveg aranyozása megsötétedett.

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A kötet eredeti fűzése elpusztult, újrakötésekor feltehetően részben az eredeti fűzéspontokat is felhasználták. Néhány helyen nem használt fűzéspontokat is meg lehet figyelni, de a jelenlegi fűzés takarása és a kötés szorossága miatt az eredeti fűzéspontok kiosztása nem rekonstruálható.

A jelenlegi kötés készítésekor az íveket három pergamenszalagra fűzték fitzponttal. Fűzéskor a szalagokat megkerülték, a szalag két oldalán lépve be és ki az ívből oly módon, hogy a szalag vonalában a fűzőcérna duplán fut. Fűzés után a pergamenszalagokat nyílásig bevágták, és a keskenyebbik szálat áthúzták a nyíláson, a szélesebbet csak rövidebbre vágták. Ezután mindkét szalagrészt a táblák belső oldalára ragasztották ki.

A gerincmezőket durva szövésű nyersvászonnal kasírozták meg, majd gerincen túlnyúló végeiket a táblák belső oldalára ragasztották ki, kb. 1-1,5cm-es sávban.

Az íráshoz használt pergamenlapok felülete bársonyos tapintású, a hús- és szőroldal tapintásban és színében alig megkülönböztethető. A kódex írásához használt pergamenlapok szinte hibátlanok, írás előtti pergamenjavítás csak egy-két helyen található. A lapok jobb felső sarkán lapszámozás látható. A pergamenlevelek előkészítésekor dupla karcolt vonallal jelölték ki az írástükör helyét, és szintén karcolt vonalak jelzik a sorok helyét. A lapok szélén szúrt lyuksorok segítették a sorok megvonalazását. A lyukak sora csak az írástükrök hosszában futott a lapszélen, és a kötet körbevágásakor szándékosan tüntették el, néhány lapszélen mégis fennmaradtak. A lyukasztások, amelyek a szövegtükrökön kívül a levelek belső és külső margóján egymással szemben helyezkednek el, feltehetően a lapok ideiglenes rögzítését segítették, ami elengedhetetlen volt a vonalazás előkészítéséhez. Az ívfüzetek végén található őrszót függőlegesen a szövegtükör alá, a gerinchez eső szövegkijelölő karcok közé, a szövegre merőlegesen írták.

Metszés

A kódex mindhárom metszése poncolással és aranyozással díszített. A metszéseken dupla pontsorok rombuszhálót rajzolnak ki, osztásaikba négyszirmú rozettát poncoltak. A virágmotívum négy kettőskörből áll össze. A metszéseket sűrűn egymás mellé ütött kettőskörök keretezik. A rombuszhálóval díszített középmező és a keret között sűrű pontsorok futnak. A metszések poncolása lényegesen mélyebb az OSZK corvinakötésű kódexein láthatóakénál.

2.5.2 Előzék

A kódex eredeti előzékét elöl egy, az ívekhez fűzött pergamen levélpár alkotja. Tábla felé eső levelén nincsenek ragasztónyomok, tehát sohasem volt kiragasztva. A levélpáron vonalazás halvány benyomódása figyelhető meg, ezenkívül az első levelén a vonalazást segítő lyuksor is fennmaradt. A második levelének rectója üres, versója a címlappal szembefordulva, azzal hasonlóképpen kifestett.

Hátul a kötet utolsó, négy levélpáros ívfüzetéből az ívközép utáni három levelet keskeny csonk meghagyásával kivágták, de meghagyták az utolsó levelet teljes méretében, előzék funkcióban. A kódex szövege az utolsó ívfüzet negyedik levelének rectóján, azaz az ívfüzet közepén végződik. Az utolsó levélen szintén látható a vonalazás karca.

A pergamenkötéshez tartozó előzékeket az eredeti előzékek elé, illetve mögé készítették el, érintetlenül hagyva azok szerkezetét. Az új és a régi előzéket keskeny sávban egymáshoz ragasztották. Az új előzéket két-két papír levélpár alkotja, melyeket az ívekhez fűztek. Az előzékek tábla felé eső levelét rövidre vágták, majd az előzéktükörrel együtt a táblára ragasztották, a másik két levél röplap.

A hátsó előzéktükrön halványan angyalos vízjel rajzolódik ki, alatta S T W monogrammal.

2.5.4 Fejezetjelölés

Nincs.

2.6 Oromszegő

Az eredeti oromszegő nem maradt fenn, létére egyes ívközepeken az alap rögzítő leöltésének szúráspontja és lenyomata utal. A kötésen ma kétszínű oromszegőt láthatunk, melyet türkizzöld és nyers színnel hímeztek. Készítésekor a durva szövésű vászon alap mögé keskeny pergamenszalagot tartottak, majd megkerülésével rögzítették a hímzőfonalakkal a vászonalaphoz. A gerincen túlnyúló alapok közül a vászonalapot ferdére vágva a táblák belső oldalára ragasztották, a pergamenszalagot úgyszintén, de kiragasztása előtt áthúzták a kötet nyílásán. A kiragasztott alapok körvonalai megfigyelhetők a kiragasztott előzéktükör alatt.

3. Javítás, Restaurálás

Átkötése óta a kötetet nem javították.