Curtius Rufus: De gestis Alexandri Magni

Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás

Kötésleírás

A könyv mérete: 284 x 190 (194 bordával) x 50 mm. A tábla mérete: 284 x 188 x 10 mm

A Cod. Lat. 160. jelzetű corvina kötése aranyozott, vaknyomásos, festett és bőrrátétes díszítésű vörös színű egészbőr. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, a háttáblára aranyozott címfelirat kivételével. A táblák közepén Mátyás magyar-cseh királyi címere s a korona látható. A könyv eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú sárgaréz csatpárral záródott. A kötéstábla bükkfából készült. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest négy dupla, fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Mindhárom oldali metszés aranyozott és poncolt. Eredeti oromszegője elveszett. A könyvet 1986-88-ben az OSZK Restauráló Laboratóriumában restaurálták.

1. Kötésdíszítés

Jelen corvina az úgynevezett hangsúlyozott középdíszes kötések közé tartozik. Dús díszítése egyesbélyegzőkből tevődik össze. A táblákat vaknyomásos és aranyozott vonalak, aranyozott és festett bőrrátétes kettőskörök, valamint vaknyomásos fonadékminta kereteli. A középmező téglalap alakú, növényi sarokdíszei és bőrrátétes kettőskör-sor kerete aranyozott. A középdísz keleties forma. Centrumában Mátyás magyar és cseh királyi címere és egy nyitott korona van. A középdíszt burjánzó, aranyozott növényi díszítés tölti ki. A kompozíció kialakítását karcolással húzott vonalak segítették, melyek közül a rövidebbik oldalakat felező függőleges ma is jól kivehető.

Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, kivéve hogy a háttábla felső részén az aranyozott kettőskör-sor helyén található a címfelirat.

A gerinc vaknyomásos díszítésű. Hármas léniák keretelik a gerincmezőket, a mezőkön belül pedig rombuszháló-mintát alkotnak. A rombuszokba egy-egy hatszirmú rozetta van nyomva. A dupla borda osztása mentén szintén hármas lénia fut.

2. Kötéstechnika

2.1.1 Borítás

A könyv kecskebőrből készült, vörös egészbőr borítású. A sarkok bevágottak. A beütés serfelt szélű. Az 1980-as évekbeli restauráláskor a gerincrészen, a sarkoknál és a beütéseknél francia borjúbőrrel egészítették ki, illetve támasztották alá az eredeti borítást.

2.1.2 Tábla

A könyvtáblák bükkfából készültek. A gerincoldal kívülről teljes vastagságában meredeken rézsútolt, belül pedig egyenes. A táblák belső oldala a metszések mentén rézsútolt, a külső oldal szélesebb sávban enyhén ívesre kialakított. A bordaszíjakat és oromszegőalapokat a táblák színébe süllyesztették. A csatoknak és szalagoknak nem alakítottak ki helyet a táblák élén. Az előtáblán a szalagok, a háttáblán a csatok is sekély mélyedésbe illeszkednek.

2.2 Gerinc

A könyv feszthátas, négy duplára kidolgozott dupla bordája van. A gerinc egyenes. A sapkák javítottak.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Eredetileg négy, a háttáblára záródó sárgaréz karmos csatpár zárta a könyvet. A táblán lévő csatrészek hiánytalanul megvannak, a háttáblán sekély mélyedésbe illeszkednek, s a bőrborítás fedi őket. A textilszalagok az előtáblán szintén sekély mélyedésben fekszenek, csupán a bőr alól kibújó töredékük maradt meg, s így elvesztek a szalagon levő csatrészek is. A textilszalagok kártyaszövöttek, vörös alapszínűek, sárgás színű beszövéssel díszítettek, mára színűk megfakult.

A beszövött mintájú szalag töredéke
A beszövött mintájú szalag töredéke

2.4 Címfelirat

A háttáblán fejnél aranyozott címfelirat fut végig: „QVINTVUS CVRTIVS”

A címfelirat a háttáblán
A címfelirat a háttáblán

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

Az 1980-as évekbeli restauráláskor négy dupla bordára fitzponttal fűzték fel a könyvet. A jelenlegi fűzéspontok minden bizonnyal megegyeznek a corvina-kötésével, eltérő korábbi fűzésre utaló nyom, lyuk nem látható a levélpárok hajtásában. A restauráláskor lebontott töredékek tanúsága szerint a bordák gerincen túlnyúló végeit vas- és rézszegekkel rögzítették a fatáblákhoz.

Az írástükröt tintával húzott vonalak jelölik ki, függőlegesen két-két vonal fut párhuzamosan. Az ívfüzetek utolsó oldalán a gerinc felé eső két függőleges vonal között lábnál olvasható az őrszó. Az ívfüzetek kollacionálását a lapok jobb alsó sarkába írott, kisbetűből és számból összeálló ívjelzet segítette; ezek nagy részét a könyvtest körbevágásakor lemetszették.

Az utolsó ívfüzetből mindössze egy lap maradt meg, melynek verzóján befejeződik a kódex szövege. A lapot az OSZK-beli restauráláskor az őt megelőző ívre füllel áthajtották, s az ívfüzettel együtt hozzáfűzték a könyvtesthez.

Metszés

A metszések mindhárom oldalon aranyozottak és poncoltak.

A poncolt metszés részlete
A poncolt metszés részlete
2.5.2 Előzék

Az első előzék egy hozzáfűzött pergamen levélpár. Első lapja három oldalon kisebb a könyvtest lapjainál.

A hátsó előzékből egy lap maradt meg, mely kisebb a könyvtest lapjainál, tehát bizonyára az előzék utolsó lapja volt. A restauráláskor javították, csíkkal kiegészítették, s hozzáfűzték a könyvtesthez.

Az eredeti előzékeket elöl és hátul egy-egy japánpapír védőlappal egészítették ki az 1980-as évekbeli restauráláskor.

2.6 Oromszegő

A restauráláskor új, díszítetlen oromszegőalapokat készítettek a könyvtestre. A pergamen levélpárok hajtásában látható lyukak alapján, melyeket a restauráláskor is felhasználtak, megállapítható, hogy az oromszegő alapját – a többi aranyozott bőrkötésű corvinához hasonlóan – az ívközepekbe valamivel a fitzpont fölé leöltve, a fűzéstől külön menetben rögzítették a könyvtesthez. A restauráláskor lebontott sodrott, fehér bőralapok töredékét a csillagfejű réz rögzítőszögekkel mellékelték a restaurálási dokumenációhoz.

3. Javítás, Restaurálás

A könyvet Csillag Ildikó 1986-88 között restaurálta az OSZK Restauráló Laboratóriumában. A beavatkozás során lapjaira szedték a könyvtestet, s tisztítás, simítás után négy zsírcserzésű marhabőrre újrafűzték. Díszítetlen oromszegőalapot varrtak a könyvtesthez. A gerincet bőrrel kasírozták. A borítóbőr hiányait kiegészítették. Az oromszegőalap és a bordák töredékeit mellékelték a restaurálási dokumentációhoz.

Dokumentáció

Anyaglap (pdf)