Poeta Christianus: Genealogiae deorum

Az íráskép és a pergamen minősége alapján ítélve a kódex Vitéz János környezetében keletkezhetett az 1460-as évek végén. Ugyanettől a másolótól származik Janus Pannonius Plutarchos-fordítása (Lipcse, Universitätbibliothek, Rep. I.80).
Kutatásában egészen új eredmény az első mű szerzőjének azonosítása, akit korábban a szakirodalom csak „Poeta Christianusként” nevezett meg. A 473 soros költemény Konrad von Mure (1210‒1281) Novus Graecismus című, tízkötetes tankölteményének kilencedik kötetéből származó részlet. Érdekes módon a részlet önállóan is öröklődött, a bemutatott corvinán kívül további öt kódexet ismerünk különböző könyvtárakból, amely megőrizte.
A kötés egyedi, a jó száz évvel ezelőtti restaurálás során keletkezett látványos hibát mutat. 1910-ben a kötéstáblákat leszedték, és a Corvina tárgyában járatlan könyvkötő a modern könyvek felépítéséből kiindulva a feliratot (címet) hordozó hátsó kötéstáblát előre, az elsőt hátra helyezte. (Zsupán Edina)

Forrás: A Corvina könyvtár budai műhelye: [Országos Széchényi Könyvtár, 2018. november 6–2019. február 9.] Kiállítási kalauz, bevezető és összefoglaló táblák: Zsupán Edina; tárgyleírások: Zsupán Edina, Földesi Ferenc; ford. Latorre Ágnes, Budapest: OSZK, 2018, 202.

ADATLAP

Jelzet: Cod. Lat. 423.
Ország: Magyarország
Város: Budapest
Őrzési hely: Országos Széchényi Könyvtár
Szerző: 1. Konrad von Mure (magister Chuonradus, 1210‒1281) 2. Cassius Dio; 3. Baptista Gvarinus
Tartalom: 1. Novus Graecismus liber IX., 691‒1164; 2. Oratio M. Antonii; 3. Oratio Baptiste Gvarini in inchoando foeliciter Ferrariensi gymnasio habita anno Christi MCCCCLIII …
A cím magyarul: [Epikus költemény az istenek származásáról]
Fordító: 2. Baptista Gvarinus
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: 39 fol.
Levélméret: 282 × 175 mm
Írás helye: Magyarország [Esztergom (?)]
Írás időpontja: 1470 körül
Scriptor: Vitéz János és Regiomontanus környezetében működő, valószínűleg hazai scriptor
Possessor, proveniencia: Johannes Cuspinianus (l. possessorbejegyzését az előzéken); Johannes Fabri, bécsi püspök (vö. exlibrisek); a bécsi egyetem Szent Miklós collegiuma (1540); bécsi egyetem; bécsi udvari könyvtár (1756); a velencei szerződés (1932. nov. 27.) értelmében adatott át az Országos Széchényi Könyvtárnak
Kötés: eredeti aranyozott corvina-bőrkötés; poncolt, aranyozott metszés (valószínűleg az 1480-as évek végén); (az első kötéstáblát fejjel lefelé helyezték vissza)
Corvina nyelve: latin
Állapot: Javított, átkötött; XX. század eleje